Látványos kiállításokkal ünnepli 40. születésnapját a londoni művészet élet excentrikus központja, a Hayward Gallery. A Temze déli partján 1968. július 9-én nyílt meg a „brutalista építészet” stílusjegyeit magán viselő épület, amelyben idén májusban előbb a lázadó csúcsév leghíresebb plakátjait állították ki, majd szerdától „Psycho-épületek” címén a házban és annak három szabadtéri teraszán azt mutatják be, hogy hol tart ma az avantgárd építészet és hogy nincsen határa a tervezők fantáziájának. A kiállítás címét nem Hitchcock hátborzongató filmjének útmenti motelje ihlette, hanem Martin Kippenbergernek, korunk egyik legellentmondásosabb képművészének könyve.
A látogatók tíz „épületet” fedezhetnek fel belülről, amelyek mindegyike fények, színek, illatok és formák révén ad mély, zsigeri válaszokat ember és környezet kapcsolatára. A lakás-szerű struktúrákat és építészeti környezeteket teremtő művészek révén a kiállítás a tereket fizikai és mentális érzékeléssé változtatja – olvashatók a Hayward honlapján Ralph Rugoff igazgatónak, a kiállítás kurátorának szavai.
A Hayward radikális formáiba beleillenek ezek az alkotások: Rachel Whiteread Faluja (Village) több mint 200 babaházból áll, mindegyiket egy különálló fénygömb világítja meg; Mike Nelson szobái olyanok, mintha egy elszabadult vadállat pusztított volna bennük; az argentin Tomás Saraceno óriási, szivárványszínekben játszó obszervatóriumot állított fel.
A kubai Los Carpinteros (Az ácsok) egy „robbanó szobát” terveztek, levegőben lógó bútorokkal, mintha a detonáció pillanatát rögzítették volna. Sajátos látásmódról tanúskodik a koreai születésű Do Ho Suh Hullócsillaga (Fallen Star), ő ugyanis gyermekkori otthonának 1:5 arányú kicsinyített modelljét ütköztette meteoritként későbbi, New Englandi lakásával.
A Psycho-épületek augusztus 25-ig tekinthetők meg.