Csörgő Attiláé az év legjobb kortárs képzőművészi teljesítménye
a műkritikusok szerint. Pénteken a Ludwig Múzeumban három
kategóriában osztották ki a hazai műkritikus szakma kortárs
művészeti díját, az AICA-díjat. A legjobb kurátori, kritikai és
művészi teljesítményeket ismerték el, immár másodszor, a díj
tavalyi megalapítása után – adta hírül a műkritikusokat
tömörítő szervezet, az AICA magyarországi elnöke, Bán András.
A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
konferenciatermében került sor péntek este a kritikusi díj
átadására. A hazai műkritikus szakma jelentős részét tömörítő
AICA Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata 400-400 ezer forinttal ismerte el a legjobb teljesítményeket, illetve idén először, magántámogatásból (Somlói Zsolt és Spengler Katalin adományával) a kurátori és műkrtikusi kategória díjazottait további 200 ezer forinttal.
Mindhárom kategóriában a szervezet tagsága és elnöksége is
jelölhetett. A zsűri, amely az előző évhez hasonlóan, az AICA
vezetőségének tagjaiból állt, hármas jelöltlistákat hozott
nyilvánosságra a folyamat végén, s a díjazottakat szavazás útján e listákból választotta ki.
A legjobb kurátori teljesítményért járó díjat Mélyi József kapta
az Amerigo Tot-Párhuzamos konstrukciók című kiállításért, amely a Ludwigban látható még január 3-ig. A zsűri kiemelte, hogy a
kádárizmus időszakára új módon tekintő kiállításról van szó. Az
egykor népszerű, izgalmas életutat, de vitatott művészi pályát
befutó magyar művész pályáját helyezi kortárs szemléletű
perspektívába. A kritikusok megkerülhetetlennek nevezték s
üdvözölték, hogy utat nyit a múltfeltárás eleddig nálunk szokatlan módjainak.
A kategóriában jelölt volt még Páldi Lívia a Robert Capa
fotóriporter életművét bemutató, Ludwig Múzeumbeli kiállítás
(július 3.-október 11.), kurátora, valamint Erőss Nikolett, a
Vákuumzaj című kiállításért, amely a Trafóban volt látható
(február 5-március 29.). Előbbinél méltatták a nagy jelentőségű
életmű méltó és friss szemléletű prezentálását, utóbbinál a
dokumentarista szemléletét és társadalmi érzékenységet.
A legjobb kritikusi teljesítményért járó díj Sinkó Kataliné lett, a
Nemzeti képtár című munkájáért, amely a Magyar Nemzeti Galéria
Évkönyvében jelent meg, s az intézmény történetét dolgozza fel. Az indoklás kiemelte, hogy Sinkó Katalin a kortárs művészet,
művészetszemlélet számára rendkívül fontos intézménykritikát
írt, úgy érteti meg a Magyar Nemzeti Galéria múltját és jelenét,
hogy azt a változó társadalmi, politikai rendszerek, ideológiák
kontextusában helyezi el.
Mellette jelölt volt a Pozsonyban élő esztéta, Hushegyi Gábor írása, amely Hadvezéri tartásban címmel jelent meg októberben, a Műértő című lapban, és a komáromi Szent István-szobor kritikáját adta.
Valamint Nagy Ildikó művészettörténész cikke, amely Marta Pan és Magyarország címmel jelent meg szintén a Műértő hasábjain
szeptemberben, s a magyar származású francia szobrásznő hazai
recepciójával foglalkozik.
A legjobb művészi teljesítménynek járó díj Csörgő Attiláé lett.
Arkhimédészi pont című kiállítása még látható a Ludwig
Múzeumban, 2010. január 24-ig. A nemzetközileg is ismert művész a fizika, az optika problémáit, végső soron a tér és a látvány kérdéseit vizsgálja izgalmas, eredeti és gyakran szórakoztató műveivel. A maga építette eszközök, kamerák a kinetikus művészet egészen új értelmezését is adják. Konzekvens művészi pályájának eddigi eredményeit foglalta össze kiállításán – emelték ki méltatásukban a kritikusok.
Rajta kívül jelölést kapott KissPál Szabolcs a Legkisebb közös
többszörös című kiálításáért (Budapest, Ernst Múzeum,
szept. 13.-dec. 13.) amelynek aktivista, politikus megközelítésmódját méltatták. Mellette Kaszás Tamás Dunaújvárosban tartott idegenvezetéseit emelte ki a kuratórium. Az Interkulturális Tájékozodó Városnéző Túra címen futó, Farkas Csabával közösen szervezett projekt a az egykori szocialista mintavárost mutatja be az érdeklődőknek a kortárs művészet szemszögéből.