Zúgó háttérzajban valószerűtlenül fehér fényben csillogó út menti bádogfeszület, amint egy rávetülő hegesztőpisztoly szikrázó fénypontja éppen körbevágja. Az aprócska képernyőn futó végtelenített körberajzolás és a tétován csavarodó körvonalat őrző hegesztett fémlap egymás mellett került kiállításra a galéria falán. Ráérős misztika és low-tech barkácskörítés – ez Koroknai Zsolt két leghatásosabb eszköze. A középgenerációhoz tartozó Koroknai a kilencvenes évek eleje óta van jelen a kortárs képzőművészet színterén jellegzetes munkáival.A Magyar Műhely Galériában látható kiállítását a különös techno-misztika uralja. A körbehegesztett Krisztus mellett látható egy házilag összeszerelt állványra fejjel lefelé felfüggesztett kis képernyő, méla tekintetű hosszú hajú figurával. Az archív filmszerűen pattogó és sistergő felvételen könnyfolyam-szerű, talán szintén hegesztett vonal ered a mozdulatlan főszereplő szemeiből. A szomszédos projektor vetítésén egy zseblámpás férfi forog a tengelye körül, a cím szerint hermetikus kört rajzolva a falra. Miközben egy fehér sóágyra ültetett, kis fémlábakon álló, fekete filcbe burkolt dobozban, egy apró képernyőn nőalak végzi táncszerű, rejtélyes mozdulatsorát. A falakon egyforma rózsák kinyomtatott és vászonra festett sora fut körbe, különös szabadkőműves hangulatot kölcsönözve a kicsiny pincegalériának. Koroknai művei nem adják meg könnyen magukat, némán és rezzenéstelenül ismétlik saját monoton metaforáikat. Talányos a műegyüttes összeválogatása is, hogy a címekről ne is beszéljünk! Mégis van bennük valami delejes varázs, aminek nehéz ellenállni, a különös művek úgy vonzzák a nézőt, mint az alkimisták mutatványai. A kelet-európai barkácshagyomány, a kiöregedett elektronika és a hermetikus tradíció misztikus násza furcsa, de tökéletesen működő elegyet szült.
Magyar Műhely Galéria
2008. május 21. – 2008. június 13.