A ma is korszerű benyomást keltő bútorok között sétálva egyszer csak magyar szóra lesz figyelmes a látogató. Nem kell sokat nyomozni ahhoz, hogy rájöjjünk a titok nyitjára: a Magyar Televízió 1972-es felvételén láthajuk a hazánkból fiatalon elszármazott, majd világhírűvé vált tervezőt és építészt, Breuer Marcellt (1902–1981). A pécsi születésű alkotó maga meséli el pályafutása legfontosabb eseményeit a bútortervezéstől kezdve a lakóházak, nagyobb épületek, lakónegyedek és várostervezési projektek megvalósításáig.
Breuer Weimarban, a Bauhaus iskolájában tanulta ki az asztalos mesterséget, majd a műhely vezetője lett. Hamarosan fontos megbízást kapott, ő tervezhette meg a Bauhaus új, dessaui épületének berendezését. A beszélgetésből kiderül, honnan származik az ötlet, amely forradalmasította a XX. századi bútortervezést. Breuer 1925 táján vette meg első biciklijét és rájött, hogy az alapanyagául szolgáló acélcsövet akár az általa tervezett bútorokhoz is felhasználhatná. Így született meg többek között a híres Wassily szék, amellyel Breuer új, modern stílust teremtett. Az acélcső a technikát, a funkcionalitást és a higiéniát képviselte a 20-as években. A sikerek láttán beindult a különféle krómozott acélcsőből, alumíniumból, illetve hajlított funérból készült bútorok sorozatgyártása.
Az alkotó figyelme azonban mindinkább az építészet felé fordult. Breuer a 30-as években az Egyesült Államokban telepedett le és a Harvardon kezdett tanítani. Emellett kezdetben kisebb, főként fából és természetes kôbôl készült lakóházak tervezésével foglalkozott. Kísérletezett az ajtókkal és ablakokkal, a padlóval, a berendezéssel és a világítással, célja a teljes harmónia kialakítása volt. 1946-ban New Yorkban nyitott építészirodát. Az évek során egyre látványosabb feladatokkal bízták meg, amelyek közül kiemelkedik a párizsi UNESCO központ (1958) és a New York-i Whitney Museum of American Art (1966) megtervezése.
A Breuer tervezőasztaláról kikerült templomok, egyetemi épületek, könyvtárak, irodaházak méltán hozták meg alkotójuknak a nemzetközi elismerést és tették a modern építészet egyik kiemelkedő alakjává.
A Vitra Design Museum (Weil am Rhein, Németország) vendégkiállítása egyforma figyelmet szentel Breuer mindkét alkotási területének. A bútortervezési részen négy alapanyag szerint csoportosítva (tömör fa, acélcső, alumínium, funér) és kronológiai sorrendben Breuer csaknem minden kiemelkedő munkája megtekinthető. Az eredeti bútorok, elsősorban székek, asztalok, polcok mellett számos fénykép segítségével beleképzelhetjük magunkat a Bauhaus hallgatóinak és tanárainak hétköznapjaiba, beleshetünk Moholy-Nagy László ebédlőjébe vagy megnézhetjük, milyen volt Walter Gropius nappalija, természetesen mind Breuer bútoraival berendezve. Emellett láthatunk részleteket korabeli bútorkatalógusokból, köztük a budapesti Thonet Mundus Rt.-től, amely acélbútorokat kínál lakások, irodák, kórházak, várószobák, üzletek berendezéséhez. A különféle szabadalmi leírások között megtalalható a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság 1934-es dokumentuma Breuer Marcell műépítész ruganyos ülő-és fekvőbútoráról.
Breuer építészeti munkásságát 12 kiemelkedő alkotáson keresztül ismerhetjük meg. Az 1:50 arányú makettek, a hozzájuk tartozó tervrajzok és az építkezés alatt készített, illetve a már kész ”művet” bemutató külső-belső felvételek segítségével pontos képet kapunk az újszerű épületekről. A makettek belsejében kis tükrök vannak elhelyezve, hogy láthassuk, milyen érdekes megoldásokat alkalmazott Breuer a belső tér és a tetőszerkezet kialakítására. A Whitney Museum of American Art mellett a bemutatott épületek között találunk lakóházakat, monumentális templomokat, könyvárat, nagyáruházat és egyetemi épületet különböző Egyesült Államok-beli és európai helyszínekről. A szoborszerû, vasbetonból készült épületek olyan hatást keltenek, mintha alkotójuk egy nagy tömbből faragta volna ki őket. A szinte mindig homogén felületű vasbeton, illetve természetes kővel burkolt homlokzatok csak tovább erősítik az épületek monolítikus hatását.
(Megtekinthető: 2006. március 19-ig)