Nem, nem a fókusz volt életlen a fényképezőgépen, Piars Tomasz szándékosan mossa el a kontúrokat festményein. A lengyel származású, de Budapesten tanult képzőművész egészen különös, nem is fátyolos, inkább krétavonásokra emlékeztető sfumatót alkalmaz. Témáit az élő természet világából meríti, fakadó rügyek, fotoszintézistől kicsattanó levelek, zöldellő szárak, mosolygós termések, vagy éppen a korallszigetek partjai körül sereglő vízi élőlények, hosszú lábaikat maguk után húzó medúzák és méla tekintetű tengeri halak.
Piars Tomasz pár centiméterről figyeli a természetet, ráközelít a készülékkel, hogy utána elmoshassa a körvonalakat. Ebből születik az az életvidám, jókedvű mikro-tájfestészet, ami egyszerre közvetíti a biológiai őserőt, a mindenáron, mindentől függetlenül virágzó flora és fauna burjánzó szépségét és a szárazon szétmorzsolt pigmentek különös, fátyolos varázsát. A kurátori rendezőszándék az In vivo címet viselő kiállításban a Képzőművészeti Egyetem fiatal szobrászhallgatóját, Gilly Tamást társította Piars Tomaszhoz. Gillyt hasonlóan a természet érdekli, akár fatörzseket farag, akár samottot éget ki, akár alumíniumot vagy bronzot munkál meg. Látszólag a kései modernizmus absztrakt térplasztikáinak az örökségét folytatja, de ebbe a kontextusba állítva munkái megtelnek biológiai utalásokkal. Mintha a vályúszerűen kifaragott fatörzs vagy az áramvonalas keresztet kirajzoló alumínium kapocs egy ismeretlen állatfaj – talán egy réges rég kihalt őshüllő vagy egy távoli bolygóról érkező idegen – csontrendszeréből származna. Kállai Ernő, a két világháború közti kritikaírás legsokoldalúbb képviselője bioromantikának nevezte a régimódi tájképeket leváltó absztrakt munkákat, amelyek a természet rejtett – miniatűr vagy éppen csillagméretű – arcát tárták fel. A bioromantika nem tűnt komolyabb jelenségnek bármelyik kérészéletű izmusnál, pedig valójában egy archetipikus gondolatforma, egyfajta modern természetvallás kifejezése volt, ami mind a mai napig termékeny táptalaja az újabb és újabb generációknak.
Inda Galéria
2008. április 23. – 2008. május 23.