Négy évig tartó újjáépítés után, Jean Fournier képkereskedő emlékének adózó időszakos kiállítással nyitotta meg kapuit Montpellier-ben a Musée Fabre. A múlt évben eltávozott Jean Fournier a háború utáni francia képzőművészeti élet egyik meghatározó alakja volt. Pályakezdésének kiindulópontja, akárcsak Pán Imrének, könyvüzlete volt.
Itt függesztette ki az ötvenes évek legelején Joseph Sima néhány festményét, majd felbuzdulva a sikeren, üzletének egy részét leválasztotta, és 1954-től galériaként működtette. Ettől kezdve a szürrealizmustól eltávolodó, a spontaneitásból, automatizmusból születő absztrakció fiatal képviselőinek támogatója lett: Degottex, Reigl Judit, Riopelle, Loubchansky és legfőképpen Hantai Simon alkotásait mutatta be. Közülük Hantai, akinek a mostani tárlat külön termet is szentel, a galéria központi figurája lett. A hatvanas évektől a Galerie Jean Fournier művészeinek köre olyan Franciaországban dolgozó amerikai festőkkel bővült, mint Joan Mitchell, Sam Francis, James Bishop, Shirley Jaffe és Kimber Smith. Ugyanakkor az új irányzatokra nyitott Fournier a francia kortárs mozgalmak olyan művészeire is felfigyelt, mint a BMPT-csoporthoz tartozó Daniel Buren és Michel Parmentier vagy a Support/Surface-t képviselők közül Claude Viallat és Pierre Buraglio. Fournier galériája több évtizedes működése folyamán mindvégig nyitva állt az arra érdemesnek ítélt fiatal képzőművészek előtt. Ennek eredménye, hogy a mintegy száz bemutatott alkotás keresztmetszetet tud adni a huszadik század második felének francia képzőművészeti történéseiről.
A rendezők híven követték azt a visszafogott mértékletességet, amivel Fournier a műalkotásokhoz közeledett, ezért mellőztek minden szöveget, képkeretet, és bármiféle egyénieskedő koncepciókra épülő rendezést.
Az időszakos kiállítás mellett mindenképpen figyelmet kell szentelnünk az állandó gyűjteménynek is, amely a XVI-ik századi itáliai mesterektől elindulva, a flamand, spanyol és francia klasszikusokon át napjainkig, remekművek sorát őrzi. Láthatjuk Zurbarán Sainte Agathe-ját, Gustave Courbet egyik legismertebb festményét, a Rencontre ou Bonjour Monsieur Courbet-t, Nicolas de Staël megkapó tájképét, a Ménebre-et, Germaine Richier monumentális fémszobrát, a La Montagne-t, hogy csak néhányat emeljünk ki az állandó kiállítás nyolcszáz alkotása közül. Új épületszárny ad otthont a kortárs műveknek, köztük annak a harminc, 1947-től napjainkig készült képnek, amelyet Pierre Soulages ajándékozott a Musée Fabre-nak.
A Jean Fournier emléke előtt tisztelgő kiállítás május 6-ig tart.