Az Arcus Temporum fesztivál az idei évvel átlépett egy határt. A kereknek vélt, akár már ünneplésre is okot adható ötös szám után elérkeztek a hatodik alkalomhoz. Az idei évnek az ún. átlépés különlegesen is témájává vált, s magához a gesztushoz jobb vezetőt, mint Johann Sebestian Bach, nem is találhattak volna, hiszen az ő zenéje nemcsak a korok, kultúrák, hanem a hitek és hitetlenségek határát is képes átlépni.
Idei meghívott zeneszerzők – S. Gubajdulina, S. Sciarrino, V. Szilvestrov és B. Sørensen után – a grúz Giya Kancheli, akinek művei már inspirációjuk tekintetében is sokféle forrásvidékről táplálkoznak, és hallgatójukat szinte folyamatosan szembesítik a kulturális-spirituális visszatérés (hazatérés) fontosságával és a megragadható örökség töredékességével. Külön öröm, hogy ebben olyan nagyszerű művész közreműködésének örvendhetünk, mint Gidon Kremer.
Idén is folytatják filmes programjukat, amelynek keretében a varázslatos kirgiz rövidfilmek világából mutatnak meg négyet. A ma már világhírűnek számító Aktan Abdykalykov és alkotótársa Ernest Abdysaparov egyszerre enged bepillantást a kommunizmus utáni kultúravesztés állapotába, amikor a lélek vágyából, a megtalált (értett vagy félreértett) értékek örökségéből épitkező sorsok alalkulásának lehetünk tanúi.

Folytatódik a képzőművészeti program is. Megyik János munkáit láthatjuk a Főapátság középkori kerengőjében. Ezek az alkotások mindazokat a tapasztalatokat magukba sűrítik, amelyekre Megyik a festészettel, szobrászattal, design-nal és építészettel folytatott szüntelen párbeszédében tett szert. Patinázott acéllelmezei egy újszerű látvány és újszerű kép világába vezetnek el bennünket.

augusztus 21. 20.15-23.00 és augusztus 22. 20.15-23.00
Megyik János installációja, Kerengő