A halál nagykövetei sokszor gyönyörűek a mikroszkóp alatt. Luke Jerram, feltaláló, multidiszciplináris művész, az angliai Southampton egyetemének kutatója, Dr. Andrew Davidson virológussal, az ugyancsak angliai University of Bristol professzorával és tudományos modellek készítésére szakosodott üvegfúvókkal együttműködve átlátszó üvegszobrokat készített a korunkban gyakori vírusokról. A New York-i Heller Gallery Luke Jerram: Infectious Beauty című kiállításán a HIV, a bárányhimlő, az E-coli, a különböző influenzák és más, gyakran halálos kimenetelű betegségeket okozó, levélnehezék és annál is nagyobb méretűre felnagyított vírusait csodálhatjuk és vásárolhatjuk meg.
„You can’t say no to the beauty and the beast” (A szépségnek és a szörnyetegnek nem tudsz nemet mondani), szól a régi angolszász közmondás. Nos, a vírusok esetében ez a mondás ugyanúgy igaz, mint az életünket esetenként szétromboló, gyönyörű, de velejükig romlott, javíthatatlanul gonosz, kiszámíthatatlanul aljas szeretőinkkel kapcsolatban. A testünkbe saját, gyilkos génjeinket injektáló vírusok, a maguk funkcionális tökéletességükben szépségesek, mint a természet minden alkotása, de alattomosan támadnak, nehéz védekeznünk ellenük. A vibráló művészeti életéről, meleg- és szado-mazó bárjairól nevezetes New York-i Mészárszék-negyed (Meatpacking District) népszerű galériájában tükrökön egyensúlyozó, minden áthaladó hússzállító kamion dübörgésétől finoman megremegő vírus modellek tengeri aknákra, bombákra, kézigránátokra ugyanúgy emlékeztetnek, mint ékszerekre.
A kiállítással nemcsak a művészeti kiadványok, hanem az orvosi szaklapok is foglalkoznak. A HIV (Aids) vírus modelljét Anglia egyik legtekintélyesebb privát alapítványa, a Wellcome Trust vásárolta meg, a kiállítás számos más darabját amerikai gyűjtők. Luke Jerram a halál esztétikájával foglalkozó fiatal brit művészek közé tartozik, akiknek legismertebb képviselője a szétvágott állati tetemeket formalinban kiállító Damien Hirst. A színvak művész visszautasítja, hogy a tudományos kiadványok a vírusokat, hogy félelmetesebbnek látszódjanak, színes képeken ábrázolják, noha a 10-től 300 nanométerer méretű vírusok kisebbek, mint a látható fény hullámai, tehát eleve színtelenek. Gyakorlati okokból modelljei nem teljesen valósághűek, mert például a vírusok felszínén található, a sejtfalakat átszúró tüskék a vírusok „testéhez” képest igen aprók, ha valódi arányaikban szemléltetné őket, alig látszanának.
A művész értelmetlennek találja az ellenérzéseket vírus modelljeivel kapcsolatban, hiszen antropomorfizált vírusokat – mint például a hepatitis és a madárinfluenza vírusát – olcsó, plüssből és műanyagból készült játékszerek formájában – már régen meg lehet vásárolni, sőt, a bubopestis vírusát nyakkendőkre is nyomtatják. Régen foglalkoztatja a művészet és a tudomány összeházasítása. Korábban a növényekben keletkező elektromos hullámokat alakította át hangokká. Felkerült a neves tudományos magazin, a Nature journals címlapjára. Csak azt sajnálja, hogy a sertésinfluenza baktériumának szobrával illusztrálták a H.I.V. fertőzést. „Azt hinnéd, hogy tudnák, amiről beszélnek.”, mondja. Legközelebbi projektje keretében zongorák ármádiáját fogja New York utcáira helyezni, hogy bárki játszhasson rajtuk.
Luke Jerram vírus szobrainak videófelvételei megtekinthetők: itt
Heller Gallery, New York
2010. június 4. – 2010. július 31.