A MAK, vagyis a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány február 9-én, csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a Váci utcai Csók Galériában. A tájékoztatón, csekély érdeklődés mellett a MAK kuratóriuma elnökének, dr. Ferenczy-Nagy Istvánnak 15–20 perces beszámolója hangzott el, melynek célja a szélesebb közvélemény tájékoztatása a Közalapítvány eddigi tevékenységéről. A kiadott nyilatkozatot, melyet itt közzéteszünk, a kialakult helyzetre tekintettel kissé megkésettnek gondolunk, valamint egy mandátuma végéhez közeledő kuratórium utolsó lépésének. Az alkotóházak és a közel 800 művész nyugdíj-ügye megoldásra vár!

200 MILLIÓS VAGYONNÖVEKEDÉS ÉS MEGSOKSZOROZOTT TÁMOGATÁSOK
Az Alkotóművészeti Közalapítvány nyilvános beszámolója válasz az alaptalan vádakra

Sajtóközlemény, 2006. február 9.

Budapest. – Elszegényedett, vagyonát vesztett és alapfunkcióit is csak korlátozott mértékben betölteni képes szervezetet örökölt a Magyar Alkotóművészek Közalapítványának 4 évvel ezelőtt hivatalba lépett Kuratóriuma. Az elmúlt évek alatt azonban a művészek támogatása új formáinak kidolgozása mellett szakszerű gazdálkodásának köszönhetően mintegy 200 millió forinttal növelte vagyonát, 300 millió forint feletti összeget fordított alkotóházainak felújítására, megduplázta a művészek közvetlen anyagi támogatására fordítható költségvetés mértékét, és mára mintegy kétezer idős művész nyugdíjának biztosítására vált képessé az alapítvány, amely a közelmúltban jelentős közönségsikert aratva a főváros egyik legforgalmasabb metroállomásán mutatta be számos jelentős hazai művész munkáit.

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány a hazai kulturális élet egyik legjelentősebb háttérszervezete, amelyet a Kormány 1992-ben a megszűnt Művészeti Alap jogutódjaként hozott létre. A Közalapítvány sajnálatos módon működésének első szakaszában a gazdasági racionalitásoknak nem megfelelő vezetői döntések nyomán bekövetkező jelentős vagyonvesztés és túlköltekezés következtében a csőd szélére került. Az ezt követő időszak állami válságkezelése csupán megállítani tudta a negatív folyamatokat, így a négy évvel ezelőtt hivatalába került jelenlegi Kuratórium vagyoni és költségvetési tekintetben egyaránt meglehetősen szoros korlátok között volt kénytelen ellátni az alkotóművészek támogatására irányuló feladatait.

2001 óta azonban nem csupán stabilizálódott, hanem jelentősen erősödött a Közalapítvány vagyoni helyzete, hiszen a korábbi 800 millió forint körüli vagyont hatékony gazdálkodással a Kuratórium egynegyedével, mintegy 200 millió forinttal növelte, ráadásul a vagyon jelentős részét kitevő alkotóházak felújítására az elmúlt időszakban további jelentős összegeket, összességében 324 millió forintot fordított. A Szentendrei Galérián, a hódmezővásárhelyi, balatonföldvári, mártélyi, zsennyei és kecskeméti alkotóházakon végzett jelentős felújítások mellett a Glatz Oszkár özvegyétől kapott lakás helyrehozatalára is sor került, ennek a tevékenységnek köszönhetően vált elkerülhetővé a működésképesség határára került intézmények bezárása. Az elvégzett munkát követően a Kuratórium a kihasználtság növelését tekinti kiemelt céljának. Az eddigi felújításokon túl a Kuratórium működésének egyik látványos eredménye az is, hogy 50 év óta első ízben megteremtődött a lehetősége egy műteremház felépítésének is.

Az anyagi helyzet látványos javulását nem utolsósorban a Kuratórium gazdálkodási stratégiaváltása, és a vállalkozási tevékenységnek a kortárs művészettel kapcsolatos kiállítási és kereskedelmi feladatok felvállalásán alapuló elindítása alapozta meg.

Ma, amikor sajnálatos jelenségként neves hazai művészek élnek a létminimum alatt, a Közalapítvány másik fő tevékenységi formájaként a rászoruló művészek nyugdíját biztosítja. Az erre a célra fordított egymilliárd forint feletti összeg, a Közalapítvány költségvetésének legjelentősebb tétele 1931 művész és hozzátartozója számára biztosít megélhetést. Ezen túlmenően csak az elmúlt évben további 717 rászoruló nyugdíjas művész részére mintegy 16 millió forintnyi támogatás folyósítására került sor. A művészek érdekeinek érdekében kifejtett tevékenység egyik leglátványosabb eredménye, hogy a Kuratórium közbenjárása és hatékony kijáró tevékenységének következtében a nyugdíjak fedezetét az állami költségvetés biztosítja.

A 21. század társadalmi elvárásainak megfelelve a jelenlegi Kuratórium a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt fektet az alkotóművészet belső és külső nyilvánosságának kiépítésére és bővítésére. Az online internetes elérés (www.maktar.hu) megteremtésével nem pusztán a hírek – köztük a művészek támogatását szolgáló pályázatok – közzétételének, a művészek és művészetük szélesebb körű bemutatásának lehetősége bővült ki, hanem megteremtődött a közeljövőben induló online műtárgy-értékesítés alapja is, illetve az online felület az itt is leadható jelentkezések révén az alkotóházak kihasználtság-növelésének is egyik hatékony eszközévé vált. A folyamatosan frissített honlaphoz hasonló szerepet tölt be a Kuratórium kezdeményezésére alapított MAKtár című havilap is, amely mintegy 5 ezer címzetthez – köztük négy és fél ezer művészhez saját kérésükre – jut el rendszeresen.

A kortárs alkotóművészek támogatására, művészetük megismertetésére folyamatosan új, még korábban nem alkalmazott eszközöket keres a Kuratórium, amely törekvésnek egyik sikeres megjelenési formája és látványos példája a nemrégiben nagy közönségsiker mellett létrehozott Arany János utcai metró-kiállítás.

A külvilág felé való nyitottságot az alkotóművészeti közösség elemi érdekének tekinti a Kuratórium, így – a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületével való viszony meghatározó jellegének megtartása mellett – sikerrel alakított ki a Közalapítvány kiváló partnerkapcsolatot az Írószövetséggel, a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségével, a Magyar Ipar és Képzőművészeti Társaságok Szövetségével, a Magyar Kultúra Alapítvánnyal, de további mintegy 140 szervezettel is folyamatos kontaktust tart fenn.

„A nyilvánosság tiszteletben tartása és a tevékenységek átláthatóvá tétele működésünk egyik alapelve, ezért döntöttünk úgy, hogy a Kuratórium munkájáról nyilvánosan számolunk be a szakmai és a szélesebb művészetbarát közönségnek egyaránt. Nem utolsósorban így kívánunk lehetőséget teremteni arra is, hogy az általunk kiemelt partnerszervezetnek tekintett, és a Közalapítvány által tevékenységében támogatott Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete néhány tagja által megfogalmazott alaptalan és felesleges feszültséget generáló vádakra választ adjunk mindazok számára, akik érdeklődésükkel kitüntetik közalapítványunkat, és akiket nyilván hozzánk hasonlóan bosszant a művészek érdekének védelmére hívatott szervezetek közötti értelmetlen vita.” – nyilatkozta a sajtó nyilvánossága előtt megtartott beszámolóján dr. Ferenczy-Nagy István, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

Szükség esetén további tájékoztatásért, kérjük, forduljon a Közalapítvány igazgatójához, Asztalosné Zupcsán Erikához (428 5000, maktitkarsag@maktar.hu).