Nemrég jelentették be, hogy a képzőművész Anish Kapoor kizárólagos jogot szerzett a kb. két éve, a Surrey Nanosystems által felfedezett anyag, a Vantablack felhasználására. A hír sok művészt felháborított, hiszen a művész így kisajátít egy még csak nem is saját maga által felfedezett, megalkotott matériát.
Peter Lindbergh: Anish Kapoor
A Vantablack két éve került be a köztudatba, amikor a Surrey Nanosystems bejelentette, hogy olyan anyagot fejlesztettek ki, amihez képest a fekete legföljebb egy laza szürke. Szinte a látásunkat is megváltoztatja, mert közelebb visz annak elképzeléséhez, milyen lenne az, ha belenézhetnénk egy fekete lyukba. Az anyag ugyanis a fény 99,965 százalékát nyeli el, miközben például a szén mindössze a 99,5 százalékát. A Vantablack az emberi haj vastagságának tízezred részét kitevő szén nanocsövek sokaságából áll, tehát valójában anyag, nem pedig pigment.
A Vantablack. Fotó: Surrey Nanosystems
Alumínium fólián növesztik, amely természetesen egyáltalán nem sima, dombok, völgyek, egyenetlenségek sokasága borítja, amikor azonban rákerül a Vantablack, minden eltűnik, érzékelhetetlenné válik. A felületet borító nanocsövek szinte nyom nélkül nyelik el a fényt, így az emberi szem magát az űrt érzékeli, nem egy színt, a feketét, hanem egy lyukat. A Vantablack-el bevont dolgok helyén mintha űr keletkezne.
Az anyag felhasználása alapvetően a tudomány területén várható, például űrtávcsövek kalibrálására használhatják, de biztos nagy jövő vár rá a hadiiparban is. Anish Kapoor már a fejlesztés bejelentése idején kifejezte érdeklődését iránta, a későbbiekben pedig célja elérésében nagy segítségére volt, hogy a fejlesztők nagy tisztelői művészetének, így örömmel ruházták rá a felhasználási jogokat. De, mivel a felzúdulás elég nagy volt kezdetben, pontosítottak, és kizárólag az anyag művészi célú felhasználásának jogait kapta meg.
A legfrissebb hírek szerint, a Surrey Nanosystems még rátett egy lapáttal, fokozva a fokozhatatlant, azaz a Vantablack feketeségét. De ezt sajnos már százalékban sem lehet kifejezni, mert nincs olyan műszer, amellyel mérhetnék. Ahogy egy videón látszik, a lézer pont tökéletesen eltűnik, amint az anyaghoz közelítenek vele.