Csáth Annamária régebbi és újabb akvarell, tempera, gouache, illetve
pasztell képeiből (esetenként ezek vegyes eljárású keveredéséből), valamint
tűzzománcaiból látható sokoldalú válogatás november 3-áig Budapesten, a Kóka
Ferenc festőművész egykori műterem-lakásában berendezett újlipótvárosi Kóka
Galériában. Az alkalmazott technikák mellett a tematika is változatos, hazai és
külföldi tájaktól vagy városrészletektől enteriőrökön és csendéleteken át a zsánerfigurákig
és kortársi portrékig.
A természet folytonos színeváltozását szívesen rögzíti az
évszakok végtelen körforgásában, így a Királyasszony szoknyájának leheletfinom
szürkésfehér árnyalatokban tartott téli változata mellett a monokróm zöld tónusokra
redukált nyári variáns méltán nyerte el annak idején a hatvani tájkép-biennále diplomáját.
Angyalszárny Badacsony felett címmel „a magyar tenger” konkrét geográfiai
formáit emeli szinte mitológiai piedesztálra. A Szigligeti tavasz virágba
borult fakoronái, az Őszi álom elnevezésű zsennyei parkrészlet vagy a
Nagymarosi Krisztus rozsdás bádog korpusza az útszéli feszületen, nosztalgiázó megfogalmazása
miatt elmélázásra készteti a nézőt az idő és az élet múlása felett. A szenteltvizes
márvány-kagylót tartó Hajósi angyalok életnagyságúnál is magasabb kőszobrai a
barokk műemléki templom renoválása miatt kerültek átmenetileg „külső
számüzetésre”, és eredeti funkciójukat vesztve ezért várakoznak groteszk módon félre
állítva a szabad ég alatt. A Bocskai úti fák budai lakásából kitekintve
sorjáznak az ablak és a kép keretében, második otthona viszont választott
pátriájában, a németországi Passau városában van, ahol ugyanezt a
komponálásmódot tudatosan megismételte, ámde ezúttal az ottani vár középkori
sziluettje látszik a négyzet középső mezőjében, a párkányra pedig gyümölcsöket
helyezett az előtérben.
Az évszázados magyar-német történelmi és művelődési
kapcsolatok mindmáig élő és jelképessé vált emlékeit őrzi Árpádházi Szent
Erzsébet minduntalan felbukkanó alakja, főleg újabban készített, arasznyi
tűzzománc lapjain. Ám dícséretére válik, hogy nem hagyja magát a szín-túltengés
felé sodorni a szemnek tetszetős technika veszélyes vizein, hanem minimálisan
vékony és visszafogott fedőmáz alól hagyja felsejleni a vörösréz természetes
árnyalatait. Már-már monokróm földszínek, fehér foltok és fekete kontúrok
közvetítésével hol középkori krónikák stilizált figuráját idézi, hol
szoborszerű tömörséggel emelkedik ki a drapériás nőalak a háttérből, hol magát a
csodatétel főmotívumát, az ölében tartott rózsacsokrot emeli premier-plánba,
szecessziós dekorativitással, de sohasem tarkabarka kolorittal. Az opak (tömör)
vagy transzparens ( áttetsző ) mázak csábító világában manapság meglehetősen
ritka erény ez a visszafogottság a jobbik esetben mélytüzű vagy rosszabbik esetben rikító harsánysággal
szemben, a vásári siker érdekében. Ebben a biblikus-histórikus ciklusban említhetjük még a Veronika kendője
mellett az Intelmek kompozícióját, aztán István király alakját a paláston,
egyformán puritán, rozsdabarnás színskálában, továbbá különféle stilizált
növényi „lenyomatokat” vagy akár teljesen absztrakt Organikus variációkat.
További két tematikus véglete még a makrokozmosz és a
mikrokozmosz ábrázolása. Előbbi ciklusához tartozik a Tisztelet Tóth Menyhértnek
vegyes technikájú és nagy méretű triptichonja, a Tejút fehérjének sejtelmes
derengésével az űr félelmetesen sötétlő végtelenjében, utóbbira pedig jó példával
szolgálhat tenyérnyi, tűzzománcos kivitelezésben Az embrió álma, az amoniták és
csigaformák megannyi változata akárcsak a távol-keletiesen kalligrafikus
eleganciájú Írisz-variációk és a Fénykerekek illetve az Amiről a kövek mesélnek
elvont ciklusa. Legújabban mindezeket a képzeletbeli motívumokat meg
fantázia-tájakat monokróm rézkarcokba is átülteti, – hol absztrakt kolorit-örvényléssel, hol pedig
barokkosan burjánzó vonal-hálózattal – aztán a papír-levonatok kisszériás
sorozatának elkészülte után helyenként zománc-foltokat éget a fémdúc felületére,
– amely ezzel a sajátos eljárással önmagában véve is egyedi példánnyá válik -, hogy
soha többé ne lehessen felhasználni sokszorosításra…