Görcsoldó, gyulladáscsökkentő teát kortyolgatok, emésztőrendszeri
görcsök és puffadás ellen, a gyógyszeres terápia kiegészítéseképpen. Az
egyensúlyi problémák ellen is hatásos teafilteren Maurer Dóra neve
díszeleg. Hogy került a hazai geometrikus absztrakció neves képviselője
egy filtercímkére? Tóth Gábor akcióművész, hang- és képköltő jóvoltából,
aki a jelenre aktualizálta a hatvanas-hetvenes évekbeli neoavantgárd
szellemét a Liget Galéria zsebkendőnyi kiállítótermében, Datapédia címen.
A sarokban egy feketére dizájnolt teás-készlet, vízforralóval és különböző művésznevekkel ellátott filterekkel: a kontemplatív „Erdély Miklós” a szellemi képességeket javítja, miközben kellemesen vizelethajtó, a monokróm „Bernát András” alvászavar és reuma ellen javasolt, a zűrös-szűrős „Najmányi László” pedig szorongás- és tehetségcsökkentő hatással bír, de van teazacskó nélküli fluxusváltozat és üres tasakos zen-variáció is. A gyógyhatás természetesen csak elméleti, a Mauer-féle itthon kipróbált teafű hétköznapi bolti árunak tűnt. Tóth Gábor projektjei nem is cím szerinti hatást váltanak ki, inkább szellemes művészetszociológiai játékra hívnak. Ott van például a Hall of Fame, a magyar művészet romkocsmába öltött pantheonja: fotó egy téglákkal kitömött vakablakokkal tarkított tűzfalról, amin kirajzolódik egy elbontott épület körvonala. A befalazott nyílások között élő és holt avantgárdista legendák sorakoznak, Hajas Tibortól St.Auby Tamásig. A lelkes közönség közéjük pakolhatja a mellékelt dobozkából kivett művészek mágneses névjegyét. Keserű látlelet: a kortárs képzőművészet élcsapata annyira szűk mikroközösség, hogy maguk döntenek – a táblán tologatva a neveket – a hírnévről, a kánonról és a halhatatlanságról. Már ha komolyan lehet venni egy ilyen interaktív önbesorolást. A tábla melletti falra szerelt kis doboz lerántja a dadaizmus polgárpukkasztó valóságába a fennkölt szociológiai társasjátékot. Abban – a felirat tanúsága szerint – a top 100 hazai alkotó taknya gyűlik, összegyűrt papírzsebkendőkbe fújva. Keserédes önirónia. Akárcsak a művészeket budapesti köztemetők szerint osztályozó print, vagy a kiállítási és publikálási hajlandóságot számegyenesen mérő tábla, ahol szintén a közönség alakítja a sorrendet. Dadaista okulásképpen itt az élmezőny: Kis Varsó, Szombathy Bálint, Hegedűs 2 László, Fehér László, Pacsika Rudolf és Bullás József.
Liget Galéria
2010. április 22. – 2010. május 20.