Natalie Jeremijenko kiállítása a New York-i Postmasters galériában kollektív vállalkozás. A művésznő kollaborátorai környezetvédő építészek és a metropolisz madarai. Költözőmadarak fő repülési útvonalai húzódnak New York felett, számtalan madár választja pihenőhelyül a város vizeit, parkjait, fáit, épületeit – mint ahogy sok Amerikába érkező bevándorló első állomása is a nyüzsgő nagyváros. Natalie Jeremienko, aki egyszerre vállalja a művész, szociológus és környezetvédő szerepét, vitathatatlannak gondolja és légifelvétek segítségével mutatja ezt a hasonlóságot. Hogy megvizsgálhassa az élet minőségére vonatkozó opciókat, felkérte az építészeket, hogy tervezzenek táplálkozó, információ cserélő és pihenőhelyeket madarak és emberek számára. Ezeknek a terveknek a makettjeit is láthatjuk a kiállításon. A makettek közül különösen érdekes egy olyan koncertterem terve, ahol megfigyelhető lenne, hogy miképpen reagálnak a madarak a zenére. A galéria tetejét szabadtéri városi laboratóriummá alakította a művésznő, ahol a madarak, egy helyi és exotikus növényekből kreált kertben meg tudnak pihenni, és ki tudják próbálni az emberek számára készített ételeket: a gyorséttermek kínálatát, vegetáriánus és húsételeket. Tesznek-e a madarak különbséget az egészségtelen és egészséges ételek között? Melyikük tud alkalmazkodni a számukra ismeretlen, mesterséges környezethez? Tudják-e tolerálni, esetleg élvezik-e a különbözőségeket? A kertté alakított tetőre, hogy ne zavarják a madarakat, nem juthatnak fel a kiállítás látogatói, csak videó monitorokon tanulmányozhatják a szárnyas vendégek viselkedését. Bár sokan hippi érzelgősségnek gondolják Jeremienko kiállítását, a művésznő Szent Ferenc-i hozzáállása egyszerre bölcs, szellemes és indulatos.
Postmasters Gallery, New York