Nem véletlenül tartják a középkortól mindmáig Nürnbergben a
játékkészítés tavaszi nemzetközi vásárát, hiszen a város félezer éve a
német kézművesség világszínvonalú központjának számít. A germán és
osztrák háziipar népszerű termékeit a 17. század folyamán
vándorkereskedők hozták puttonyaikban Európa keleti tájaira, így
honosodott meg mifelénk a „nürnbergi áru” elnevezés. Ehhez később az
ügyes kezű cseh, morva, szlovák vagy magyar mesterek játékszereinek
forgalmazása társult, fából esztergált bábokkal, lovacskákkal, egyszerű
hangszerekkel vagy különféle díszes dobozkákkal.
Hieronimus Bestelmeier, az első jelentős nürnbergi játéknagykereskedő 1798-as illusztrált árjegyzékében több mint nyolcezer cikk szerepel, a játékok kategóriájában például hintalovak és építőkockák, babaházak és boltocskák, hangszerek és ólomkatonák, továbbá különféle mágneses és optikai eszközök. A magyar vásárokon a játékos bódék a 19. század derekán jelentek meg, a pesti Erzsébet téren például a huszárosdit játszó fiúk számára kardot, puskát, csákót, dobot, kürtöt, lovacskát, sőt, még méteres méretű rézágyút is árultak, mint azt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum játéktörténeti kiállításán bemutatott korabeli tárgyak is demonstrálják. Az úgynevezett „bazáráruk” között is széles játékkínálatban lehetett válogatni. Piroska és a farkas mesejelenetével népszerűsítette magát színes falragaszán az Árkád Bazár – Késmárky és Illés Játékáru-Háza a Rákóczi úton, a Síp és Dohány utca sarkán. A magyar főváros akkori arculatát megörökítő híres fotográfus, Klösz György 1880-as évekből való egyik felvételén a Király utcában a Rothauser Testvérek Grand Bazaarjának homlokzata látható négy zsúfolt kirakatával, nyitott ajtajában a cilinderes-frakkos-körszakállas büszke tulajdonosokkal. A kimondottan játékárusításra szakosodott üzletek között a kiegyezés után 1868-ban nyitotta meg Pesten a Korona utca 14. alatt Liebner Zsigmond A Babatündérhez címzett boltját. A „norinbergi és gyermek játékok áruraktárának” párhuzamosan német–magyar nyelvű, nyolcvan oldalas, képes kínálati listája hiánytalanul az utókorra maradt, fénymásolatát most a látogatók is végiglapozhatják.
A Váci utca 9., Hild József 1840-es tervezésű, klasszicista épületének a földszintje, Nákó gróf egykori háza művelődéstörténeti jelentőségű: az 1860-as évektől itt üzemelt az első Brunner-féle játéküzlet. (Ez a környék legrégebbi, máig meglévő boltja, most itt működik a szecessziós stílusú, műemléki jellegű Philanthia virág-kereskedés, a kőreliefekkel ékes homlokzat és dekoratív rézportál mögött.) Eredetileg cégérén a gót betűs Zur Schweizerfamilie ajánlás volt olvasható, Joseph Weigl korabeli, rendkívül népszerű daljátékának címéből kölcsönözve, amelynek főszerepében Déryné Széppataki Róza aratott sikert Pesten és Budán. Az 1870-es évektől már a Brunner’s Kinder-Paradies (Brunner gyermekparadicsoma) elnevezést pingálták a bejárata fölé. A kínálat is haladt persze a korral, például a Fröbel-féle oktatójátékokkal támogatva meg a legújabb pedagógiai elvek érvényesülését. Amikor már Kertész Tódor és Weszely István tulajdonában volt a bolt, akkor forgalmazták például a nürnbergi Verlag Z. W. Spear und Söhne kiadásában a Märchen-Lottót (Mese-lottót), amelynek eredeti példánya a vitrinben látható. Korabeli reklámja szerint ez játszva tanítja meg a számokat a kicsinyeknek olyan közismert meseképekkel, mint a Piroska és a farkas vagy a Csipkerózsika, ráadásul egyszerűsége révén a gyerekek fantáziáját felszabadítja.
A reformkortól a rendszerváltásig terjedő visszatekintés szinte teljes ívén végigvonul a pesti Rippel játékkereskedés krónikája, az egyik legrégebbi és leghosszabb életű, mindvégig családi tulajdonban maradt vállalkozásé. 1835-ben alapította Rippel Károly, majd váltakozó felállásban és változó helyszíneken – de mindvégig a Belvárosban – működött. A néhai Ferenc József tér (ma Roosewelt tér) 6.-ban kezdte egyedül, majd a Váci u. 3. és később 28. alatt folytatta sógorával, Stinner Sándorral 1880 és 1886 között. Aztán ismét magányosan irányította a firmát, miközben a Deák Ferenc u. 12. alá költöztek és 1905-ben bekövetkezett halála után, kívánságára unokahúga, özv. Gast Ignácné Stinner Irén vette át a kormányrudat. 1909-től már új férjével, a szintén szakmabeli Kott Boldizsárral szövetkezett, aki felesége 1931-es elhunyta nyomán egyedüli tulajdonos maradt. Viszonylag megúszta még a szocialista államosítást is, hiszen a Corvin Áruház Meseország elnevezésű játékrészlegének vezetőjévé nevezték ki nyugdíjazásáig. A korabeli szegényes árukészletet és sorban állást egy sivár hangulatot árasztó riportfelvétel örökíti meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum A babatündérhez – A budapesti játékkereskedelem története című tárlatán. A válogatás szerencsére túljut a hatvanas évek „új mechanizmusának” piackutatási tendenciáin is, így a kiállítás látogatóinak nem kell keserű szájízzel távozniuk. Főleg a TRIAL Hobby-bolt hálózatának NDK-s terepasztal- és járműmodell-importja valamint a világhírű Matchbox márka behozatala miatt.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
2009. november 20. – 2010. június 7.