A Rubika című rövidfilmmel szerepelt a híres animációs iskola, a Supinfocom az idei Eushorts fesztiválon.
„Azok az istenadta supinfocomos gyerekek megint összehozták!”- írta kritikai összefoglalójában Jon Saunders, a Motiongrapher szerzője. A lelkes felkiáltásra a 2009-ben elkészült Gary című rövidfilm adott okot, mely négy egykori diák vizsgamunkájaként került bemutatásra. Saunders szerint a film legnagyobb erénye, hogy el kíván szakadni a Pixar kedvesen pufók mókusaitól és nagy szemű nyuszikáitól, és helyette teljesen egyedi karakterekkel operál. „A francia animációs intézet növendékei egytől-egyig profi szakemberek, de nem hagyják, hogy a technikai tudás teljességgel uralja alkotásaikat.” Ahogy a Saunders által készített interjúból is kiderül, a Gary két éves munkafolyamatában írók, költők, zenészek és komponisták is aktívan közreműködtek.
A számítógépes grafika egyik európai fellegváraként számon tartott, Supinfocom 1988 óta működik töretlen sikerrel, és mára már két kontinensen tart fent intézetet. A francia iskolák mellett 2008 óta az indiai Pune városában is a legjobbaktól tanulhatnak a számítógépes grafika iránt érdeklődők, így a nyugat-európai intézmény az egyik első nemzetközi animációs műhellyé nőtte ki magát. A szintén francia Gobelins egyetlen komoly konkurenseként számon tartott Supinfocom 2007-ben az amerikai 3D World Magazin ranglistájában arany minősítést kapott, a filmek terjesztésében és a nemzetközi elismerések tekintetében is abszolút világelsőnek nyilvánították.
A Supinfocom műhelyéből kikerült filmek közös jellemzője a vizuális és történeti unikalitás, illetve az átható kísérletező attitűd. Az arles-i intézet nyolc diákja (Claire Baudean, Mickael Krebs, Julien Legay, Chao Ma, Florent Rousseau, Ludovic Habas, Caroline Roux és Margaux Vaxelaire) által készített Rubika esetében sincs ez másképp. A Guilaume Plaventin ötletéből és a Canal + közreműködésével született mese egy igencsak trükkös világba kalauzolja a nézőt.
A Rubika univerzumában a gravitáció nem a megszokott szabályok alapján működik, egy-egy balsorsú figura számára a föld vonzástörvénye pillanatok alatt horizontálisból vertikálissá, vertikálisból horizontálissá alakul. A kényelmes és biztonságos város egy csapásra fenyegető halálcsapdává változik, a járdaszegély sziklapárkány, a városi autóút pedig tátongó szakadék lesz. A mindössze pár perces munkában a magányos hős sziszifuszi küzdelmét a következő átfordulásig követhetjük nyomon, amikor is egy másik szerencsétlen karakternek kell szembenéznie a kulisszaváltással.
A Rubika harmonikaszerű lego-világa mindössze két hónap leforgása alatt készült el egy nem mindennapi workshop keretei között. Az animációs nagyágyú, Christian Janicot összeházasította a supinfocomos diákokat tizenkét „külsőssel”; illusztrátorokat, kortárs művészeket, írókat vont be a közös munkába, hogy felmérje, miként hat a 2D-s alkotói attitűd a 3D animációban. A kooperáció eredménye 12 rövidfilm, illetve az egyes művészeti ágak közti átjárás egy merőben új tapasztalata.