A magyar kultúra különleges, generációkon átívelő kapcsolatait, annak a mai művészetre gyakorolt hatásait hivatott bemutatni a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában szombaton nyíló Lechner-Szmrecsányi-BOLDI kiállítás.
A klasszikus szobrászművészet egyik legautentikusabb kortárs megfogalmazója, Szmrecsányi Boldizsár – művésznevén BOLDI – gyűjteményes tárlata a család eddig soha sehol ki nem állított alkotásaival kiegészülve nyújt bepillantást a művészet alkotókon és korokon átívelő örök valójába.
A kortárs magyar szobrászművészet meghatározó alakja, a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon rendszeresen kiállító és annak fődíját is elnyerő BOLDI műveivel tiszteleg ükapja, Lechner Ödön építész és elődei, a Lechner-Szmrecsányi család művészvénával megáldott tagjai előtt. Nagy Imre művészettörténész véleménye szerint BOLDI művészi munkássága azért lenyűgöző és magával ragadó, mert alkotásaiba a klasszikus európai szobrászhagyományok mellett az egyiptomi, a sumér és a közép-amerikai magaskultúrák nyelvét is beépíti.
„E művekre rápillantva az embernek olyan érzése támad, hogy abból se elvenni, se hozzátenni nem lehet” – emelte ki a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója.
A galéria földszinti termeiben látható tárlat gerincét BOLDI ötvenhat plasztikája adja, melyek témájukban is a klasszikus hagyományokra épülnek: megjelenik a jó pásztor, az anyaság, a zene és a harc, a szakrális művek pedig a világvallásokra asszociálnak. Anyaguk zömmel carrarai márvány, gránit vagy mészkő, de vannak patinázott bronz szobrok és két pirogránit alkotás is.
Miután BOLDI Lechner Ödön ükunokája, úgy döntöttek a kiállítás rendezői, hogy az ország különböző közgyűjteményeiben, illetve a családtagoknál őrzött hagyatékkal töltik meg a falakat. Így megjelennek Lechner Ödön építész (1845–1914) eredeti tervrajzai, épületének korabeli fotói, Lechner Gyula (1841– 1914) festőművész, műfordító tájképei, ifj. Lechner Ödön festőművész (1874–1910) csendéletei, valamint Szmrecsányi (Pajtás) Ödön festőművész (1874–1954) világháborús, huszár és kocsmai életképeket ábrázoló karikatúrái is.
A tárlatot rendező közgyűjtemény vezetője, Nagy Imre ezeken kívül még helyet biztosított a két „nem művész”, de rendkívüli rajztehetséggel bíró Lechner Ödön építész és testvére, a később híres pszichiáterré lett Károly gyerekkori munkáinak. A kiállítás különleges és értékes darabja Rippl-Rónai József Lechner Ödönről, a „magyar szecesszió atyjá”-ról készült portréja, de igazán egyedi az a Czóbel Béla rajz is, melyen Szmrecsányi (Pajtás) Ödön jelenik meg Hatvany bárónál. A Pajtás művésznevét kedvenc lováról felvett, egykori katonatisztből lett festőnek Czóbellal közös műterme volt Hatvany-kastélyban.
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó Lechner-Szmrecsányi-BOLDI tárlatot Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő nyitja meg január 21-én, szombaton 16 órakor az Alföldi Galériában. A megnyitón fuvolán közreműködik Kovácsné Gyovai Andrea.
A kiállítást április 12-ig láthatja a közönség.