Egy Los Angeles-i magyar műgyűjtemény az interneten keresztül keres vásárolókat. Herman Lipót, Kunffy Lajos, Molnár C. Pál, Czene Béla, Mácsai István stb.
Magyar Mesterek Galériája (Hungarian Art Masters Gallery, röviden HamG) nevű internetes galéria, amely befektetési osztályú magyar műalkotásokat mutat be a késő 19. századtól a 20. század közepéig, a mai napon bejelentette elektronikus kereskedelmi (e-commerce) weboldalának elindítását. A galéria a www.hungarianartmastersgallery.com címen található és eredeti olajfestményeket, akvarelleket és nyomatokat mutat be Magyarország klasszikus és modern időszakaiból. A bemutatott témák között megtalálhatók tájképek, csendéletek, életképek, portrék, illetve állati, tengeri és vallási témák a nemzet realista, akadémista, impresszionista, valamint szecessziós művészeti irányzataiból.
„A vasfüggöny mögött, illetve a kulturális élet látókörén kívül töltött évtizedek után Magyarország mesterműveit kezdik újra felfedezni a figyelmes nemzetközi műgyűjtők” – mondta a galéria igazgatója, Thomas Schwartz. „Manapság, a kifinomult műkedvelők ezeket a műveket Európa ’rejtett kincsének’ tartják és örömmel gyűjtik. Mi kimondottan ezt a piaci rést célozzuk meg, tekintve a benne rejlő kiemelkedő lehetőségeket.”
A Galéria műalkotásai Margaret Schik gyűjteményéből származnak. Margaret Schik közel 70 éve komoly műgyűjtő, egyben a magyar műalkotások jelentős magánkereskedője. Még az előző század negyvenes éveiben kezdett műalkotásokat gyűjteni, majd az 1956-os forradalmat követően Amerikában hódolt a magyar művészet iránti szenvedélyének.
„A műgyűjtők sok vonzó dolgot találnak majd a HamG oldalán” – mondta Schwartz. „Eredeti, minőségi műalkotások széles választékát kínáljuk, tisztességes piaci értéken, felárak nélkül. Így a nagykereskedelmi vagy kereskedői áraknál kedvezőbb árakat nyújtunk, mivel nincsen kiskereskedelmi infrastruktúránk, nincsenek közvetítői díjak, többletköltségek, jutalékok vagy aukciós prémiumok. A mi versenyelőnyünk abban rejlik, hogy ’egyszerűen biztosítunk értéket’, azaz számos műalkotást a galériák áraihoz képest vonzó kedvezményekkel, akár 50%-kal alacsonyabb árakon ajánlunk ügyfeleinknek. Az eredeti festmények mind neves magyar művészek munkái, mi pedig teljes visszafizetési garanciával biztosítjuk ügyfeleink elégedettségét.”
„Az internet alapjaiban változtatja meg a műalkotások piacának felépítését, illetve értékesítési csatornáit. Jelentős globális eltolódás látható az üzleti modellekben, amely előnyösen érinti az általunk képviselt magyar mestereket” – folytatta Schwartz. „Magyarország virtuóz műalkotásai kiemelkedők és világszínvonalúak, hűen tükrözik Európa alakuló formai irányvonalait és kifejezik legfinomabb esztétikai hagyományait. A magyar mesterek ügyessége, technikája és zsenialitása Európa-szerte megbecsült, ragyogó kreativitásuk és eredményeik viszont általában meglepően alulképviseltek és igazságtalanul alábecsültek az Egyesült Államokban.
Véleményem szerint az elsődleges okok, amelyek miatt a magyarországi műalkotások mostanáig elkerülték az amerikai művészeti körök figyelmét, többek közt az alábbiak: az ország turbulens geopolitikai múltja, az amerikai véleményformálók pártfogásának hiánya, a szakszerűtlen promóciók, illetve az etnocentrikus gondolkodás. Bár Magyarország részese és formálója a modern európai művészet főáramának, műalkotásai nyugaton a perifériára szorulnak. A magyar művészetnek komoly akadályokat kell leküzdenie, hogy elnyerje megérdemelt elismertségét. Szerencsére a generációs, illetve az internet által elősegített felvilágosodás felgyorsítja ezt az egyébként igen megérdemelt elismerést. Az internet a kulturális sokszínűség kiváló eszköze, amely felhívja a figyelmet Magyarország nagyszerű művészeti hagyományaira, egyben kommunikálja és oktatja is azokat.”
Schwartz hozzátette: „A művészetek jelenlegi patronálási és disztribúciós rendszere egyértelműen átmeneti időszakát éli. Míg korábban egy igen szűk körű, lokalizált és titkos belső szakmai elit szubjektív ízlés-, stílus, valamint esztétikai interpretációja volt irányadó, manapság gyorsan haladunk a ”művészet demokratizálódása” felé. Különböző vélemények válnak meghatározóvá az online promóciók, terjesztés és értékesítés révén. Szerte a világon a műgyűjtők egyre inkább az internetes vásárlásaik által ”szavaznak” a műtárgyak minőségéről, ezáltal ledöntve számos, a műalkotások vásárlására vonatkozó elképzelést és előítéletet; elsősorban pedig azt a feltételezést, mely szerint az ideális vevő kizárólag azt vásárolja meg, amit személyesen lát, vagy adnak el neki.”
„A művészetek mai világában a gyűjtők technológiailag kifinomultak. Az X-generáció, illetve az új évezred emberei csúcstechnológiájú és igen rugalmas csoportot képviselnek, akik lelkesen üdvözölnek minden új eszközt, amely elősegíti a műalkotások hatékonyabb gyűjtését. Az interneten, az elektronikus levelezésen és a szöveges üzeneteken túl más kommunikációs csatornákat is használnak, köztük a wiki-ket, a mobil kereskedelmet, a Youtube-t, a web-tv-t, illetve számos közösségi oldalt, mint például a Twitter, a Facebook vagy a LinkedIn. Ez a ’tech-tonikus’ kulturális eltolódás része, és ezek az eszközök a művészetek világában is egyre gyakrabban használatosak üzletek megkötéséhez, vásárláshoz és bevétel termeléséhez – a személyes összejövetelek helyett. A fejlett titkosítási, adatbiztonsági és adatvédelmi garanciák mellett a műgyűjtők magabiztosan és nyugodtan vásárolnak műalkotásokat a weben. Mindezek eredményeként határtalanná váltak a műalkotások globális bemutatásának lehetőségei, és egyre több – a legkülönbözőbb jövedelmi helyzetű – magánszemély fekteti pénzét műalkotásokba. Létrejön az eddigi legnagyobb vevői és gyűjtői bázis, amely ráadásul ugrásszerűen növekszik.”
„2009-ben a műalkotások globális piacának értékesítése a recesszió ellenére is 41,9 milliárd dollárnyi összegű volt, amely az Artvest Partners által publikált adatok alapján 28%-os visszaesés a 2006-os évhez képest. A Christie’s jelentése szerint 2009-es összesített értékesítése 3,3 milliárd dollár volt, amelyből az ajánlatok 30%-a, illetve az értékesítés 14%-a (462 millió dollár) közvetlenül online forrásokból származott. A Forrester Research kutatóintézet megemlíti, hogy a műalkotások internetes értékesítése tavaly csak az Egyesült Államokban 8,1 milliárd dollár volt, míg a teljes USA-beli e-kereskedelem 2009-es kiskereskedelmi forgalma 135 milliárd dollárra rúgott. Az intézet előrejelzése szerint 2014-re a műalkotások kategóriája a jelenlegi 6% helyett a teljes amerikai e-kereskedelem 11%-át teszi majd ki. Várható továbbá, hogy a műgyűjtők egyre inkább az online forrásokat részesítik majd előnyben, elsősorban az általuk nyújtott kényelem, választék és kedvezőbb árak miatt. Így a kategória éves növekedése eléri majd a 16%-ot. Ez már elég nagy szelet az e-kereskedelmi tortából, amely ráadásul csak még nagyobb lesz. Pedig már egy apró szelet is finom lenne.” – tette hozzá Schwartz.