Distal címmel a magyar-francia Société Réaliste egyik projektjeként létrejött Nemzetközi Graffiti Múzeum a februári budapesti bemutatkozás után 2005. június 17-én, péntek este Párizsban rendezte meg második kiállítását.
A Bastille tér közelében, egy belső udvarban rendezte második kiállítását Gróf Ferenc Párizsban élő magyar képzőművész és Jean-Baptiste Naudy del Fat francia költő Société Réaliste nevű művészduója, melynek egyik célkitűzése a graffiti kultúrtörténeti feldolgozása. Ennek jegyében februári nagysikerű bemutatkozó kiállításuk a Nemzetközi Graffiti Múzeum megalapításaként Rétif de la Bretonne-nak, a művészettörténet által számon tartott első konceptuális graffitiművésznek állított emléket a budapesti Karton/Raktart Galériában.
Az ezúttal egyetlen alkotást bemutató párizsi kiállítás címe egy latin orvosi szóra utal, amely az emberi testen a referenciaponttól a legtávolabbi pontot jelöli. A lepusztult manufaktúra udvarának ellenpontjaként a tágas térben található szűk garázs belső falára tervezett és vízszintesen felszerelt negyven, élesen világító neoncsőre mésszel festett, repetitív motívum került. A kis szögben megdöntött neonfal és a geometrikus mustra interferenciája a steril fényben perspektívatorzulás illúzióját keltette. A művészek szándéka szerint az alkotás a koncentrációs táborok gázkamrái falán található első és egyben utolsó, azaz egyszeri „graffitikat” idézi: egyrészt a ciklongáz festette kék foltokat, másrészt a haldoklók tehetetlen kaparásainak nyomait. Vagyis a címadó „distal” a karhoz képest a köröm.
Gróf Ferenc az MTI-nek elmondta, hogy a mű egyfajta reprezentációként elgondolkodtatva és nem patetikusan kíván ez esetben a holokausztról, illetve a mindenféle bezártság során a menekülés emberi kifejezéseként a falakon ösztönösen létrehozott kaparás-graffitikről beszélni. Hozzátette, hogy a Nemzetközi Graffiti Múzeum nem egy konkrét épület vagy műalkotások gyűjteménye, hanem egy alkotóműhely, amely mindig a kiállítóhely körülményeihez alkalmazkodik, és így teremeti meg kontextusát. Kiállításaik az emberi nyomokból bárhol létrejöhető graffiti történetét interpretálják saját alkotásokon keresztül, így kutatva e fontos kifejezési forma valóságos jelentését. A művészcsoport következő, őszre tervezett kiállítása az ősi mezopotámiai Ur városában talált, az épületekre és tárgyakba vésett ékírást dolgozza fel.