Natalie Lanese egyenesen a galéria falára kollázsolt, nagyméretű murálja óhatatlanul Henry Darger kislány amazonokból álló hadseregeinek vízióit juttatja a néző eszébe. Pankrátorok és első világháborús katonák harcolnak absztrakt textúrákból és magas hegyekből megformált tájképben.A művésznő sok száz, változó léptékű figurát vágott ki újságokból és ragasztott gondosan a falra. A figurák ütik, vágják, szúrják, lövik, fojtogatják egymást, és osztagokba rendezve masíroznak, gyakorlatoznak, edzenek fordított perspektívában. Más, kisebb képeken ultramodern, belső tereket láthatunk, amelyekben papírtörülköző-szőnyegen salátalevelekből formázott szobanövények állnak, és hiányosan öltözött szőkék ölelgetnek sötétbőrű férfiakat. A titokzatos narratívákat gondosan ütköztetett színek és játékos, szexi textúrák erősítik. A munkák kifinomult kompozíciós- és színérzékről, és élénk fantáziáról árulkodnak. A nézőnek az az érzése, hogy Natalie Lanese sohasem fog túllépni a pubertás koron, és ezt nem is bánja.
Jack the Pelikan Gallery, New York; 2007. március 31. – április 31.