Erdei Róbert Napnyugta az orromon símű képe az év természetfotója

Néhány hete a National Geographicban megjelent jégmadárkép hamisítási ügye tartotta lázban a természetfotósokat, és a nagy vitát követően még alighogy elült a vihar, ezekben a napokban ismét értetlenkedtek egy sort a fotóművészet kedvelői. A Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, Kalotás Zsolt úgy véli: persze nem jó, ha a természet megszállott fényképészei egy kínos vita kapcsán kerülnek az érdeklődés homlokterébe, de a hamisítás ellen fel kell lépni. Már csak azért is, mert szövetségük a kilencvenes években éppen azzal a céllal alakult, hogy az igazi természetfotósok kiszorítsák azokat, akik a felvételeket manipulált vagy műtermi körülmények között, esetleg a jó kép érdekében a természetet megrongálva készítették.

Az újabb feltűnést pedig az okozta, hogy ezekben a napokban a magyar természetfotósok egyidejűleg két nagyszabású, egymáshoz erősen hasonlító budapesti tárlaton mutatják be az elmúlt évben készült felvételeiket. Az egyiket a Magyar Természetfotósok Szövetsége, a naturArt rendezte, és december 15-ig a MOM Palace mozi előcsarnokában tekinthető meg, a másikat a Nimród Magyar Természetfotós Társaság, és december 4-ig a Vajdahunyad várában, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum emeletén látható. Mielőtt valaki a két legnagyobb hazai természetfotós csoport erődemonstrációjára, vetélkedésére gyanakodna, el kell mondani: bár bizonyos kérdésekben tagadhatatlanul akadnak közöttük nézetkülönbségek, abban azért meg tudtak állapodni korábban, hogy az éves nagy kiállításokat eltérő időpontban rendezzék. Már csak azért is, mert mindkét kiállításon nem kevés kép szerepel, többen tagjai mindkét csoportnak. A megállapodás szerint a nimródosok tavasszal állítottak volna ki, a naturArtosok meg ősszel, ám, mint dr. Vizur János, a Nimród Magyar Természetfotós Társaság elnökhelyettese elmondta: legfontosabb támogatójuk ragaszkodott ahhoz, hogy neve karácsony előtt forogjon, ezért ők is kénytelenek voltak a tavaszi helyett a kora téli időpontot választani. Utóbbi történet is okot adhat tehát némi értetlenségre, de fénykép-hamisítási ügyeknél, egyébként érthető üzleti megfontolásból furcsa helyzeteket előidéző támogatóknál talán fontosabb, hogy mindkét tárlat fantasztikus. Egy jó természetfotó olyan, mintha stúdióban készült volna, ugyanakkor egy stúdiófelvételtől azt várjuk, hogy olyan legyen, mint egy természetben készült kép. A fenti mondat Szipál Márton fotográfustól származik, és egy internetes honlapon olvasható. A Nimród és a naturArt kiállításán egyránt jó ízléssel válogatták a képeket, az ember nem győz csodálkozni a felvételek magas technikai színvonalán, a különös nézőpontokon, a szinte valamennyi képen tetten érhető érzékenységen, amellyel ezek az emberek a természetet értelmezik. Bár a digitális fényképezőgépek egyre többet tudnak, egyre elterjedtebbek, a természetfotósok egyelőre a hagyományos képkészítési technikákra szavaznak. Kalotás Zsolt szerint a tökéletességet kergető természet-fotográfusok felszerelése körülbelül négy-ötmillió forintba kerül. És akkor még nem beszéltünk a természeti környezetben használatos öltözékekről, lessátrakról, állványokról, a cél megközelítéséhez szükséges terepjáróról. Tudásban, érzékenységben nincs különbség magyarok és külföldiek között, talán az utóbbiak javára szólhat az, hogy több idővel, pénzzel gazdálkodhatnak, eljuthatnak a világ olyan tájaira is, ahová a mieink csak elvétve. Egy-egy természetfotó elkészítése igen babrás dolog. Csak a példa kedvéért: a tizennyolc éves Máté Bence az általa kialakított madáritatóba úgy egy évig hordott naponta két-háromszáz liter vizet, odaszoktatva a fényképezendő madarakat. Mások meg egy évvel a felvétel elkészítése előtt lessátrat építenek a kiszemelt területre, hogy megszokják az ott élő állatok. Egy természetfotósnak magas szintű biológiai, földrajzi ismeretekkel kell rendelkeznie, a fotótechnikáról már nem is beszélve. A kiállításokon egyébként olyan fotográfusok képei is láthatók, akik komoly nemzetközi elismeréseket gyűjtöttek be a közelmúltban. Mások mellett a naturArtos Dombovári Tibor fotóit is kiállították: ő az, aki a világ legjobb víz alatti felvételéért kapott díjat. Vagy ott vannak a már említett Máté Bence képei, ő tavaly az év ifjú természetfotósa díjat nyerte el a BBC Wildlife Magazin és a Londoni Természettudományi Múzeum által kiírt, és a világon talán a legrangosabbnak tekintett természetfotós pályázatán. A Nimród fotótárlatán Suhayda László kapta a fődíjat, a naturArt pedig Gilicze Bálintot választotta az év természetfotósának, Erdei Róbert Napnyugta az orromon című, békát ábrázoló képét pedig az év természetfotójának.(Forrás: NSZ • 2003. december 1. • Szerző: Trencsényi Zoltán)