Ritka lehetőséget kapott a 43 éves James Hart Dyke angol művész. A brit hadsereg tartalékos tisztjeként egy évet tölthetett a James Bond filmekből ismert angol titkosszolgálat, az S.I.S. (Secret Intelligence Service), más néven az MI6 munkáját és ügynökeit megfigyelve.
A korábban érzékeny tájképfestőként népszerű művész most a londoni Mount Street Galleries-ben mutatja be a kémszolgálat inspirálta munkáit.
Az A YEAR WITH MI6 című kiállítás, kurátorai szerint bepillantást enged az angol kémek titokzatos világába, amelybe eddig nem engedtek be kívülállót. Persze aki látványos akciók képeit várja, csalódni fog. Az 1970-es évek közepén fényképezőgépemmel Budapest utcáit jártam, szándékosan a legjellegtelenebb, legsemmitmondóbb utcai jeleneteket fényképeztem le: középkorú férfi átmegy a zebrán; háziasszony kinéz az emeleti ablakból; fiatalember kikerül egy sétáltatott kutyát; hivatalnok szalámis zsemlét majszol, stb. A homályos, bemozduló fekete-fehér fényképeket aztán sajátkészítésű, fekete műbőrkötésű albumba ragasztottam, majd bűnügyi történetet írtam a képsorozathoz. A szövegtől az üres, neutrális képek jelentést nyertek. A zebrán átmenő férfiből szörnyű tett elkövetésére induló gyilkos lett, az ablakon kikukkantó háziasszonyból mit sem sejtő áldozat, a sétáltatott kutyát kikerülő fiatalemberből a gyilkos cinkosa, a szalámis zsemlét majszoló hivatalnokból a bűnözőt megfigyelő titkosrendőr, stb. (Lehet, hogy más volt a történet, ennyi év távlatából már csak a koncepcióra emlékszem tisztán, hiszen az volt a mű lényege.) Ha nem csal a memóriám, az elkészült képeskönyvet az Ifjú Művészek Klubja képregény kiállításán mutattam be, majd az Artpool gyűjteményébe került.
Ez a régi projekt jutott eszembe Mr. James Hart Dyke festményei kapcsán. A Várakozás a hotelszobában című képen például sötét öltönyös férfi áll a nézőnek háttal, egy szoba befüggönyözött ablaka előtt, kezeit háta mögött összekulcsolja, feje kissé oldalra billen. Az utcát figyeli a függönyön keresztül. Ha nem tudnánk, hogy a kép munkáját végző angol kémet ábrázol, csupán egy nyilvánvalóan akadémiai képzettségű festőművész, némi impresszionizmus bevetésével kissé megbolondított, realista művét látnánk, amelyben csupán a technikai megoldások, az ecsetkezelés, a szándékosan letompított tónusok jelenthetnének egy kevés izgalmat, de azok is csupán egy realista festészetre specializálódott, besavanyodott műítész számára. Mivel azonban ismerjük a kép háttértörténetét, az MI6 legendája kontextusában újabb és újabb jelentésrétegeket, dimenziókat vélünk benne felfedezni. A festményt a kiállítás megnyitóján 28 200 amerikai dollárért (kb. 17 437 angol fonttért) vásárolta meg egy műgyűjtő.
A Mansfield-Cumming című, H. F. Crowther Smith egykori titkos ügynök korábbi műve alapján készített festmény Sir George Mansfield-Cumming (1859–1923), az MI6 első igazgatójának portréja. A Royal Navy (Királyi Haditengerészet) kitüntetésekkel dekorált kapitányi egyenruhájában ábrázolt főkém kódneve ’C’ volt. Ahogy a James Bond filmekből tudjuk, a brit kémszolgálat főnökei azóta is ezt a kódnevet használják. Zöld színű tintával írt, ezt a hagyomány is mindmáig folytatódik.
Tudomásom szerint Mr. James Hart Dyke eddig az egyetlen művész a művészettörténetben, akinek kiállítás-katalógusához országa kémszolgálatának vezetője írt előszót. „Több mint száz éve, gyakran igen nehéz, veszélyes körülmények dolgoznak embereink a világ távoli országaiban, hogy elősegítsék országunk biztonságát és jólétét. … Centenáriumi ünnepségeink része volt, hogy felkértük James Hart Dyke művészt, hogy festményeken, rajzokon örökítse meg névtelenséget, ismeretlenséget, veszélyeket vállaló munkatársaink mindennapi életét. James példátlan lehetőséget kapott megismerkedni munkánkkal Britanniában és külföldön, és örömmel mondhatom, hogy kiérdemelte bizalmunkat… Hálásak vagyunk Jamesnek az ünnepségsorozatunk fényét emelő munkáiért. Remélem Önök is annyira élvezik az általa alkotott festményeket és szkeccseket, amennyire mi, itt a Szolgálatban” – írja Sir John Sawers, az MI6 jelenlegi főnöke a katalógus előszavában.
A művészt rajongói és az újságírók, tévériporterek folyamatosan faggatják a művei mögött rejlő intrikákról, az általa megfigyelt titkos operációk kalandos részleteiről, de megbízói titoktartásra kötelezték. Csak annyit árulhat el a kémek munkájáról, amennyit képei elmondanak. Vagyis semmit, azon kívül, hogy egy sötétruhás férfi áll az ablak előtt, egy másik (a Találkozóra menet című képen) utcán gyalogol; két másik, arcnélküli, pamlagon ülő ember papírlapot, talán térképet nézeget (Találkozó egy kapcsolattal), és így tovább. A művek kétharmada elkelt a kiállításmegnyitó éjszakáján, 1750 és 56 400 dollár közötti áron. A festményekről, szkeccsekről készített nyomatok is jól fogynak. Néhány festményt nyugdíjas kémeknek ajándékozott a művész. A kémszolgálat főnökének és alkalmazottainak a hotelszoba ablakánál álló ügynökről készített festmény a kedvence. „Ez a gyönyörű festmény elmond mindent a munkánkról, ami egyáltalán elmondható” – nyilatkozta a ’C’ kódnevű főkém.
Mount Street Galleries, London
2011. február 15 – 26.