Az első fényképek szürkeárnyalatosak voltak. Ha igény mutatkozott rá, kézzel színezték őket. Már az 1850-es években elkezdődtek a kísérletek a színes fényképezés technológiájának kifejlesztésére. Az első, színeit többé-kevésbé megtartó fényképet James Clerk Maxwell készítette, 1861-ben. Az első színes filmet az Eastman Kodak vállalat 1935-ben hozta forgalomba. Egy más technológiával (Agfacolor) a német Agfa gyár jelentkezett 1936-ban.
Az első színes fényképek hajlamosak voltak a kifakulásra, s a fakulás mellett a színeik aránya is változott az idő múlásával. Az első színes filmek megjelenése után még évtizedekre volt szükség, amíg a gyártók stabilizálni tudták a fakuláshoz, a színarányok megváltozásához vezető fotokémiai folyamatokat. A nehezen kontrollálható színváltozások miatt a szürkeárnyalatos fényképek dominálták a fotóművészetet hosszú ideig. A színes fényképezés William Eggleston 1976-ban, a New York-i Museum of Modern Art-ban megrendezett kiállításával vált szalonképessé Amerikában. A Hasted Hunt galériában látható Colour before Colour című kiállítás azt demonstrálja, hogy mennyi minden történt a színes fényképezés kapcsán abban az időben Európában. John Hinde angol üdülőhelyeket bemutató fotóinak színei a képregényeket idézik, a tájban színpadiasan pózoló figurák álomszerűek. Kevésbé alkalmazkodnak a képes magazinok stílusához Luigi Ghirri szürke és okker színekkel ábrázolt, sivár betonépületei. A narratív erőt keresők Carlos Pérez Siquier szőke, vastag, ezüst szemfestéket és hosszú műszempillákat viselő napimádójához fordulhatnak. A napozó szőkeség engedte lecsúszni melltartójának pántjait, megmutatva napbarnított felsőtestének íveit. Csak később vesszük észre, hogy a fiatal nő mindkét keze szörnyűségesen nyomorék.
Hasted Hunt Gallery, New York