2011. április 3-án, vasárnap reggel a pekingi repülőtéren letartóztatták Ai Weiwei-t, a legismertebb kínai kortárs művészt.
A pekingi Madárfészek olimpiai stadion társtervezője, a világ legrangosabb művészeti intézményeiben rendszeresen kiállító Ai Weiwei Hongkongba akart utazni, de nem jutott fel a repülőgépre. Egy rendőrtiszt közölte asszisztensével, hogy a művésznek más elfoglaltsága adódott, ne várjon rá. Ai Weiwei letartóztatásával egyidőben egyenruhás és civilbe öltözött rendőrök vették körül a Pekinghez közeli Caochangdiban lévő stúdióját, ahol házkutatást tartottak. A környéken kikapcsolták az áramot. A helyszínre érkező egyik nyugati újságíró kezéből egy civilruhás rendőr kicsavarta a mobiltelefonját és kitörölte belőle a stúdiót körülvevő hatósági személyekről készített fényképet, majd elzavarta a riportert, mondván, hogy nincs engedélye ebben az utcában tartózkodni. Ai Weiwei nyolc munkatársát ugyancsak őrizetbe vették. Feleségét rendőrök őrzik otthonukban.
Az elmúlt héten a hatóságok emberei háromszor jelentek meg a művész stúdiójában, arra hivatkozva, hogy ellenőrizniük kell az ott tartózkodó személyek, Ai Weiwei munkatársai és az esetlegesen a műtermet látogató külföldiek igazolványait. A művész letartóztatása része az utóbbi időkben felerősödött ellenzékiek elleni kampánynak, amely az kínai és nyugati emberi jogi aktivisták szerint az utóbbi évek legerősebb retorziós hulláma. Legalább 23 ismert aktivista került börtönbe és sokan eltűntek, köztük nemzetközileg ismert ügyvédek is. Ai Weiwei művészbarátját, Wen Taót is őrizetbe vették a stúdióba betörő rendőrök. Az érdeklődő újságíróknak egyikük hollétéről sem adnak információt a hatóságok.
Ai Weiwei az utóbbi években nyíltan kritizálta a kínai kormányt. Az általa társtervezett olimpiai stadion felavatására és az olimpiai játékok megnyitó ünnepségére a diktatúra elleni tiltakozása jeleként nem ment el. Korábban a 2008-as szecsuáni földrengés során összeomlott, diákok százait maguk alá temető iskolák ügyében vizsgálódott, kiderítve, hogy az épületeket szakszerűtlenül, alkalmatlan anyagokat felhasználva építették. Kiderítette azt is, hogy a katasztrófának sokkal több áldozata volt, mint amennyit a hatóságok bejelentettek. Kutatási eredményeit, köztük az általa azonosított 5385 áldozat nevét internetes naplójában hozta nyilvánosságra. Blog-bejegyzéseit a hatóságok törölték, honlapját előbb kétszer is meghackelték, majd 2009 májusában megszüntették.
2009. június 23-án a következő bejegyzést írta a Twitter kínai megfelelőjén (fanfou.com) nyitott oldalán: „Hatvan éve nem szavazhatunk, nem részesülhet mindenki oktatásban, nincs általános egészségügyi ellátás, nincs szabad hírközlés, nincs szólásszabadság, nincs információs szabadság, nincs független jogszolgáltatás, a kormányt nem ellenőrzi senki, nincsenek független szakszervezetek, nincs alkotmányos védelem…” (a Twitteren/Fanfou-n engedélyezett 140 kínai írásjel sokkal terjedelmesebb közlést tesz lehetővé, mint az európai betűk). Néhány órán belül oldalát törölték és azóta is blokkolják hozzáférését a közösségi portálokhoz.
2009 augusztusában a rendőrök megverték, amikor megpróbált tanúvallomást tenni a szecsuáni földrengés következményeit ugyancsak vizsgáló, államellenes tevékenységgel vádolt, később öt évi fegyházra ítélt Tan Zuoren bírósági tárgyalásán. A rendőrtámadás során súlyosan megsérült, 2009 szeptemberében egy müncheni kórházban agyműtétet végeztek rajta.
Az 53 éves művész, bár hosszú ideje zaklatják a hatóságok, nemzetközi ismertségének és nemzeti hősnek számító költő apja, a Nagy Proletár Kulturális Forradalom idején meghurcolt Ai Qing irodalmi érdemeinek köszönhetően eddig elkerülte a letartóztatást. A retorziós hullám oka a kínai kormány félelme attól, hogy az arab világban zajló forradalmak Kínára is átterjedhetnek. Ai Weiwei letartóztatása nyilván üzenetértékű: ha őt bebörtönözhetik, akkor ez bárkivel megtörténhet.
Néhány nappal ezelőtt Ai Weiwei bejelentette, hogy európai felkéréseinek teljesítése érdekében műtermet létesít Berlinben. Úgy gondolta, hogy körülbelül két évre van szüksége a stúdió berendezéséhez, addig ingázni akart Kína és Európa között. Csak akkor költözik el véglegesen Kínából, ha rákényszerítik, mondta, hozzátéve, hogy reméli, erre nem kerül sor.
Tavaly decemberben, számos ismert ellenzékivel együtt nem engedték elhagynia az országot, mert a kínai kormány attól tartott, hogy a bebörtönzött Liu Xiaobo író Nobel díjának átadási ünnepségén akarnak részt venni. Azóta többször bántalmazták a rendőrök. Februárban a szervezők, az érzékeny politikai helyzetre hivatkozva leállították első kínai egyéni kiállításának előkészítő munkálatait. Egy hónappal ezelőtt házi őrizetbe helyezték, mert partival akart megemlékezni Shanghai külvárosában lévő, újonnan épült műtermének lerombolásáról. A 2011. január 11-én, buldózerek bevetésével végrehajtott hatósági akció késztetett a cenzúra történetét feldolgozó sorozatom elindítására.