David Lynch 1986-os kultusztfilmje, a Blue Velvet (Kék bársony) inspirálta a Brooklynban élő, lengyel származású művész, Christian Tomaszewski On Chapels, Caves, and Erotic Misery című installáció sorozatát, amelynek utolsó darabja most a New York-i Sculpture Center-ben látható.
A sorozat korábbi installációit Lengyelországban, Németországban, és Queens-ben mutatta be a művész. Tomaszewski újraalkotja a klasszikussá vált, bizarr film-noir tereit, kellékeit, hangulatait, mint például az Isabella Rosellini szobájához vezető folyosókat; a szekrényajtóba fúrt lyukon keresztül a szekrényben rejtőző, meztelen Kyle MacLachlan elé táruló látványt: ahogy a kéjgázt szippantó Dennis Hopper brutálisan megerőszakolja a szoba lakóját; és azt a notórius, levágott fület, ami a film emblémájává vált. A gdanszki születésű művészre gyermekkorától kezdve nagy hatással voltak a filmek. Először Kurosawa Throne of Blood (Vértrón) című, ködös, expresszionista Machbet interpretációja, később a klasszikus olasz filmek inspirálták munkáit. A poznani Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányai idején ismerkedett meg David Lynch filmjeivel, amelyek hatására egy időre felhagyott a festészettel és maga is filmeket kezdett készíteni. 2001-ben költözött New Yorkba, ahol elkezdett installációkat építeni. A mozi-fétisizmus mellett a dadaista művész, Kurt Schwitters megszállottságát, monomániáját használja szellemi energiaforrásul. Mostani installáció sorozatát ugyan a Blue Velvet inspirálta, de a sorozat címe Schwitters legismertebb munkáját, az 1923-ban elkezdett, majd a második világháború alatt szétbombázott Az erotikus nyomorúság katedrálisa című művet idézi.
Sculpture Center, New York