A bűnözési statisztikákat abszolút vezető kábítószer- és fegyverkereskedelem után az illegális műkincskereskedelem bonyolítja le a legnagyobb forgalmat a feketepiacon, de a pontos összeget csak saccolni lehet – mondta el Vukán Béla alezredes a BÁV Aukciósház Mesélnek a műkincsek sorozatának aktuális előadásán. A szakértő szerint a műtárgyakhoz kötődően Magyarországon évente
körülbelül hét-kilencszáz bűncselekmény történik, melyek kárértéke
megközelíti az 1 milliárd forintot.
A BÁV Aukciósház Mesélnek a műkincsek (MAM) című sorozatának hatodik
előadásán Vukán Béla alezredes, a Műkincsvédelmi Alosztály volt
vezetője, jelenleg vezető főtanácsosa megtörtént bűncselekményeken
keresztült mutatta be az illegális műkincskereskedelem világát.
A
szakértő szerint a leginkább veszélyeztetett helyzetben a magángyűjtők
vannak, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy az éves műkincslopások
több mint fele (kb. 400-500 eset) magánszemélyek sérelmére történik.
Néhány esetben az sem jelentett akadályt, hogy a bűncselekmény
elkövetése idején a tulajdonos otthon tartózkodott. A tolvajok ugyanis
egyre okosabb és szemtelenebb módszereket alkalmaznak. Egy 2004-ben
megtörtént eset során például több tízmillió forint értékű itáliai és
flamand festők munkáit, kandallóórákat és egy gondolaszéket loptak el,
míg gazdájuk nyugodtan nézte a televíziót. Máskor a tolvajok múzeumi
szakembernek, áramszolgáltató vagy gázszolgáltató munkatársainak adták
ki magukat, és a tulajdonost megtévesztve vagy figyelmét elterelve
vittek el értékes műtárgyakat.
A templomok és a kisebb vidéki múzeumok, emlékházak  szintén az
illegális műkincskereskedők kedvelt célpontjai, mert az ott található
értékes műtárgyak ellenére a biztonsági berendezések elavultak, vagy
egyáltalán nincsenek, hívta fel a figyelmet Vukán Béla a BÁV Aukciósház
MAM előadásán. 2002-ben a Vizsolyi Biblia is könnyű prédát jelentett a
tolvajoknak, hiszen csak egy zárat kellett felfeszíteniük az ország
egyik legbecsesebb, ennek ellenére üvegvitrinben őrzött muzeális
könyvéért. A rendőrség eredményes munkájának köszönhetően azonban a
Károli Biblia egy év múlva előkerült. Sok esetben azonban örökre
elveszhetnek az ellopott kulturális javak.
A szakértő az előadáson további szegmensként említette az illegálisan
feltárt régészeti leletek feketekereskedelmét, mely szintén
felbecsülhetetlen károkat okoz. A műkincstolvajok a lelőhelyet
megrongálják, a megtalálásról dokumentációt nem készítenek, ezáltal nem
csak a lelet tűnik el, hanem a lelőhelyhez köthető tudományos
információk is megsemmisülnek. Ennek eredményeképpen az így eltűnt
műtárgyak felkutatása és visszajuttatása még nagyobb kihívást jelent.
Vukán Béla szerint a nemzetközi rendőri együttműködés, a nyilvánosság
ereje és az értékesítés figyelemmel kísérése nagyban segíti munkájukat,
sőt a magángyűjtők is hozzájárulhatnak az illegális műtárgykereskedelem
visszaszorításához azzal, ha saját értékeikről – saját maguk számára –
egy házileltárt készítenek rövid leírásokkal, és a tárgyak digitális
fotóival. Bűncselekmény bekövetkezése esetén ugyanis nagymértékben
segíti a műtárgy felkutatását, ha az eltűnt darabról a tulajdonos
rendelkezik leírással és fotóval.