Az áldozat jelen állás szerint 78 évet élt. Halálát nem természetes körülmények okozták. Kivégezték. A Művelődési Alapítványt egykor dr. Báró Szalay Károly e szavakkal adta át: „Legyen ez a ház a béke, a szeretet és az egyetértés tanyája,… s a jövő oly szép legyen, mint azt reméljük.”
A gyönyörű műemlék jellegű Házat a Postás dolgozók nyugdíjalapjából vásárolta a nem könnyű helyzetben lévő Magyar Királyi Posta 1930-ban. A Ház több rendszer és kormányváltást élt át, a fenntartása azonban soha eddig veszélybe nem került. A jelenlegi Postavezetés (akik pár éve ülnek mostani helyükön) azonban a maradék támogatást megvonta.
A Művelődési Alapítvány fenntartó vállalatai pár éve (2002 ill. 2005), az azóta külföldi kézbe került Matáv (jelenleg Magyar Telekom Nyrt.) és az Antenna Hungária tették fel nyakába a kötelet a részarányos támogatásuk megvonásával. Ezek után, kb. másfél hete a sámlit a Magyar (Állami) Posta Zrt. rúgta ki.
Ennek a három cégnek a hivatalos, bevallott jövedelmüknek az egy (1) ezrelékét (!!) jelenti a szükséges 60 millió forint (ami a működéshez lenne szükséges pályázatokhoz, bérezésekhez), ami mellé kb. 200 millió forintot termelt ki a Művelődési Ház önerőből, a Postásoknak járó állandó kedvezmények mellett. Adóssága a Háznak nem volt és jelenleg sincsen.
Ez a bűn, amit soha nem fognak tudni kitörölni életükből a döntéshozók, mivel örökké tartó kárt okoznak azoknak az embereknek, művészeknek, kultúra iránt érdeklődőknek, akik ide jártak az elmúlt közel 8 évtized alatt. Itt működött többek között egy több, mint 100 éves zeneiskola jazz és klasszikus képzéssel (Erkel Ferenc Zeneiskola), hazánkban elsőként jazz-oktatással, képzőművész-kör, hangtechnikus képzés, több, mint 80.000 kötetes központi könyvtár, táncoktatás, fotóiskola, étterem, kultikus jazz és underground zenészeket segítő klub stb., stb.
A 2008. júliusi kuratórium döntése alapján a Házban dolgozók munkaköre 2008 augusztus végén megszűnik (van, aki közel 30 éve dolgozik itt, neki munkát találni ilyen helyzetben kb. lehetetlen lesz.) és a gazdasági osztály marad egyedül még pár hónapig a felszámolás lefolytatására..
Ez a jelenlegi helyzet, hiába gyűjtöttünk aláírást, fordultunk a nyilvánossághoz, kerestünk támogatókat, foglalkozott vele nagyjából a teljes hazai média tévétől rádióig, internetes újságokon át és szerveztünk meg egy kétnapos támogatói Fesztivált kb. 2 hét alatt, amire közel 700 ember volt kíváncsi, semmi nem volt elég, a legkisebb fennakadás vagy kétségek nélkül vonta meg a végső támogatást a Magyar (Állami) Posta Zrt.
Erre talán nem is kell mit írni, mindenki látja talán, hogy nekik ez mennyit jelent egy ilyen világban, ahol a pénzen kívül lassan semmi sem számít.
A Ház eladását eddig az alapító vállalatok cáfolták, ma már nem, de nem mondanak semmi biztosat a Ház jövőjét illetően., illetve ennyit azért mégis: „A tulajdonosok között egyeztetések zajlanak.” Lehet, hogy a Ház dolgozóit és a közvéleményt is érdekelné, hogy mifélék.
Elvileg még van egy, a Postánál működő szakszervezet, az Üzemi Tanács talán, akik még megvétózhatnák a döntést, de egyenlőre ők még hallhatnak tudomásunk szerint.
Így az Almássy téri Művelődési Központ, a Kultiplex, vagy az F.M.H. után (hogy csak a legutóbbi év „eseményeit” nézzük) újabb áldozat következhet. Kár, hogy nem lehet ellene semmit sem tenni..
Köszönjük Mindenkinek, minden látogatónak, fellépőnek, művésznek, támogatónak, a hajdani Posta vezetőinek, hogy lehettünk, és a kultúrát, a művelődést és a művészetet szolgálhattuk 1930-tól 2008. augusztus 28-áig a kuratóriumi döntés értelmében…