„Bár nem kaptam felkérést, mégis fontosnak tartom megosztani véleményem a Velencei Képzőművészeti Pavilonban bemutatásra kerülő projekt kiválasztási eljárásával kapcsolatban.

Úgy gondolom, hogy a kurátor fontosságát az alkotóművészek fölé helyezni helytelen sorrend és megközelítés. Nemcsak azért, mert a kurátor nem alkotó – hanem csak szubjektív szelektáló, interpretáló, szervező -, hanem azért is, mert ezáltal beszűkül a választási lehetőség.

A kurátorok többnyire csak személyes érdekszférájuk, érdeklődési körük és kialakult kapcsolatrendszerük körében tevékenykednek. Rálátásuk a legritkább esetben van, még a hazai alkotók teljeskörű működésére is, hiszen se idejük se érdeklődésük sincs folyamatosan utána nézni a perifériákon működő alkotóknak, akiket eltakarnak a karrierjüket céltudatosan építők, vagy a már kialakított baráti kapcsolatok meghatározó hada.
Ezen felül sokszor a nemzetközi trendekhez való viszonyulás, megfelelni vágyás, a saját karrierjük építése, tehát megélhetésük kényszere szabályozza, irányítja őket, ha nem is mindig tudatosan.

Amerika röviddel az 52. Biennálé bezárása után, tehát meg sem várva a központi téma megfogalmazását, nyilvánosságra hozta az 53. Velencei Biennálén Amerikát képviselő művész nevét (aki, ha inspirálja, reagálhat a fő témára is).

Összegzésül javaslatom a következőt:
 
1. Nyitott pályázati kiírás, azaz művészek és kurátorok számára egyaránt! Az érdekes projekhez meg lehet keresni az alkalmas kurátort (akár külföldit is!).
2. Minél előbb, vagyis közvetlenül a Biennálé bezárta után kiírni a pályázatot, és a kiválasztott projektet érdemben nemzetközileg is előkészíteni.
Fontosabb egy különleges téma átgondolt kidolgozása mint az egyébbként mindenki által lazán kezelt központi ideához való kapcsolodás kényszere.

P.s.
2008 ban kurátor hiányában a HIÁNNYAL pályáztam.

Várjuk a téma hozzászólóit! Írjanak az info@artportal.hu címre.