Vannak olyan váratlan helyzetek, amikor az utópia valósággá válik. Ez történt a realitást irreálissal ötvöző fotók készítőjével, Kasza Gáborral is. Mert mi másnak tarthatnánk napjaink Párizsában, mint utópiának azt a reményt, hogy az utcáról betoppanó magyar művésznek kiállítást ajánljon egy galériás. Márpedig ez történt az ösztöndíjjal Párizsban tartózkodó Kasza Gáborral, amikor egy szép tavaszi napon séta közben egy kívülről érdekesnek ígérkező kiállítás arra késztette, hogy belépjen a Kogan Gallery ajtaján. Alig nyolc hónappal később pedig egyéni kiállítása nyílt a galériában. Kivitelezésében azután nemcsak a galéria tulajdonosai és a művész, de a párizsi Magyar Intézet is meghatározó szerepet játszott.
A kiállítás az « Imagine » címet kapta, és anyagát a budapesti Mai Manó Házban 2011-ben bemutatott « Y » – sorozatból összeállított válogatás alkotja. Az együttműködés még a legnyitottabb, legmegértőbb galériás esetében is némi kompromisszumot kíván a művésztől, hiszen nem ugyanazok a szempontok vezérlik őket. A Kasza Gábornak nem tetsző cím mellett a kiválasztásra került képekben is különböztek a vélemények. Igy például a Magyar Intézet korábbi csoportos kiállításába bekerült fotók, művészi szempontból bármilyen jók is, most nem láthatók. Kasza « Y »-sorozata ugyan a magyarországi kortárs viszonyoktól függetleníthető, egyetemes problémákat, gondolatokat vet fel, közülük azonban csak olyan darabok kerültek a galéria falaira, amelyek vizuális megjelenítésükben – kerülve a kelet és közép-európai művészetre jellemző bús melankóliát – színvilágukkal, atmoszférájukkal, hangulatukkal, a párizsi közönség számára is elfogadhatók, befogadhatók. A címváltoztatás némileg érzékenyebben érintette Kasza Gábort. Szerette volna megőrizni az « Y » – t, mivel az egyetlen betűbe sűrítve is sokat közöl munkájának lényegéről. « Az Y, ami egyebek mellett a elágazás, a kettéválás ősi szimbóluma, számomra a döntés előtt álló válságpontot jelenti. Míg például a reneszánsz korban az élet élvezete vagy az erkölcsösség közti választás lehetőségét jelentette, addig napjainkban olyan döntések előtt állunk, amelyektől a fenntarthatóság, a jövő generációkra öröklendő világunk sorsa függ. »
Kasza, ahogy maga is vallja, Jeff Wall és Gregory Crewdson nyomdokain járva, az úgynevezett « staged » fotózás képviselője. Egyszerre drámai és lírai munkáin a valóság és utópia keveredik : valódi környezetben kitalált és gondosan megrendezett szituációkat fotóz. Létező objektumokban maga által kigondolt, életben megavósított, többnyire táncosok, színészek által előadott performanszokat rögzít. Olyan szürreális szituációkat teremt, amelyek a valóságban nem léteznek, de létezhetnének. A téma vizuális megjelenítésének legapróbb részletekre kiterjedő elképzelése, és a hozzá kapcsolódó előkészítő munkafolyamat éppoly fontos számára, mint maga a fotózás. « Többnyire a hely szolgáltatja az ihletet, ahhoz gondolom ki részletekbe menő pontossággal a történést, a szereplőket, a « diszletet », a kellékeket, a « jelmezt ». A fotós tapasztalatát kell rendezői feladatokkal ötvözni. A megrendezettségbe azonban néha a véletlen is beleszólhat, akár egy váratlanul előbukkanó napsütés alakjában, és ilyenkor egy soha meg nem ismételhető szituáció kerül a fotóra. » Munkájához felhasználja ugyan a modern technika segítségét is, de sohasem készít montázst : képein mindig valóság, a képzelet valóra váltott szüleménye szerepel. « A műteremben beállított képekből készített montázsnak nem lenne olyan kisugárzása, mint a szereplők által ténylegesen átélt helyzetekben készült felvételeknek. » Jól példázza ezt az a feszült atmoszférát sugárzó fotó, amelynek keskeny betongerendákon végig menő, statikus pozícióba « dermedő » szereplői valóban átélik az alattuk tátongó két emeletnyi mélység okozta, a néző számára is jól átérezhető félelmet.
Kasza Gábor munkái sokféle műfajhoz kötődnek, színházhoz, mozgásművészethez, filmhez és nem utolsósorban a festészethez. Szinte valamennyi képéből kiragadhatnánk egy-egy, absztrakt festményt idéző részletet, ugyanakkor a történéseket ábrázolását a hiperrealista festészet visszafordításaként is felfoghatjuk.
A kiállítás egy hónapon keresztül, február 28-ig látogatható.
IMAGINE, from the series „Y”
Gallery Kogan
96 b, Rue Beaubourg, Párizs