Ebben a hónapban ünnepli fennállásának félévszázados jubileumát Ausztria és egyben a közép-európai térség legnagyobb modern és kortárs művészeti múzeuma, a bécsi mumok, mai hivatalos nevén (így, kis betűvel írva) a museum moderner kunst – stiftung ludwig wien. 

 

A magyar múzeumlátogatók programjában is gyakran helyet kapó intézmény 1962-ben a 20. század múzeuma néven kezdte meg működését; mai helyére, az MQ Múzeumi Negyed talán legextravagánsabb épületébe 2001-ben költözött. Eredeti otthona az 1958-as EXPO átalakított osztrák pavilonja volt, mely egy rekonstrukciót követően éppen tavaly kapta vissza múzeumi funkcióját és jelenleg 21-er Haus néven működik a Belvedere egyik kiállítóhelyeként. Az első jelentős fordulópont a múzeum életében 1979 volt, amikor birtokba vette a Liechtenstein Palotát is és felvette a Modern Művészet Múzeuma (Museum moderner Kunst) nevet. A bővítést az Ausztriában is aktív Irene és Peter Ludwig műgyűjtő házaspár nagyvonalú adománya tette lehetővé és egyben szükségessé. A két német gyűjtő nem sokkal később Ausztriában is létrehozta saját alapítványát, ami egy újabb jelentős műtárgy-adományt követően 1991-ben a múzeum nevébe is bekerült. A Múzeumi Negyedben álló új épületben végre egyesülhetett a korábban két helyen őrzött és bemutatott anyag; a napjainkban már közel 10 ezer műalkotást számláló kollekció bemutatásához 4.800 méternyi kiállítótér áll rendelkezésre. Az ötven év alatt a múzeum mintegy 600 kiállításnak adott otthont és közel ugyanennyi publikációt jelentetett meg. Saját gyűjteményének súlypontjait a klasszikus modernek, a pop art, a fluxus, az Új Realizmus, a bécsi akcionizmus és a minimalizmus képezik, de természetesen nem hiányoznak az elmúlt három évtized legfontosabb, műfajukat tekintve igen sokszínű pozíciói sem. A múzeum irányítását nagyfokú stabilitás jellemzi: az alapító igazgató, a világhírű művészettörténész Werner Hofmann és a két évvel ezelőtt kinevezett Karola Kraus között (aki egyben az intézmény első női vezetője) mindössze négyen irányították a mumok-ot – közülük a leghosszabb ideig, 1990 és 2001 között, Hegyi Lóránd. Az ő nevéhez fűződik a jelenlegi épületben bemutatott első, programadó kiállítás, „A gyűjtemény” rendezése. Az évforduló alkalmából kiadott közlemény Hegyi működésének legfontosabb eredményeként a művészeti életben korábban marginálisnak számító régiók, a kelet-, délkelet- és délnyugat-európai országok köztudatba való beemelését, az egyoldalú nyugat-centrikusság felszámolását említi. (Hegyi egyébként éppen ezekben a napokban tér vissza, ha csak átmenetileg is, egykori sikereinek helyszínére, egyikeként annak a 25, nemzetközileg is jól ismert kurátornak, akik egy nagyszabású projekt keretében a ViennaFair-rel párhuzamosan rendeznek kiállításokat bécsi galériákban.) A mumok magyar kapcsolatai Hegyi távozása után is megmaradtak, ami nemcsak magyar műveknek a gyűjteménybe való beemelésében nyilvánul meg, hanem olyan közös projektekben is, mint az Édentől Keletre című tavalyi kiállítás a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az évfordulót szeptember 21-én egy konferencia köszönti, mely a múzeum eddig megtett útjának elemzése mellett elsősorban a jövő kihívásaira keresi a választ. A felkért előadók között van az alapító igazgató, az időközben 84 éves Werner Hofmann is. Ugyanezen a napon új kiállítás is nyílik, mely egyszerre hivatott demonstrálni a múzeumnak a fiatalabb művésznemzedékek és más kontinensek művészete iránti nyitottságát: az uruguay-i születésű, 37 éves Alejandro Cesarco először mutatkozhat be szóló kiállítással az osztrák fővárosban. A kurátorként is működő Cesarco a minden évben az Art Basel-en átadott Baloise Art Price 2011. évi kitüntetettje. Két nappal később, 23-án tartják a nyitott kapuk napját, amikor valamennyi kiállítás díjtalanul lesz látogatható, és lesznek vezetések a nézők elől egyébként elzárt raktárakban is. Érdekesnek ígérkezik a bolhapiac is, ahol a múzeum fél évszázadához kapcsolódó emléktárgyak között lehet majd válogatni.