Ed és Nancy Kienholz közös installációja, a The Hoerengracht, úgy simul a londoni
National Gallery állandó gyűjteményének kiállításába, mintha létrehozói maguk
is azzal a gondolattal készítették volna, mint ami a múzeum kurátorait vezette,
amikor helyet adtak az alkotásnak. Manapság bevált szokássá vált ugyan kortás művek
bemutatása régi mesterek alkotásainak körében, mégis, nem kevés bátorság, de
főleg a 17-dik századi holland festészet és a The Hoerengracht közötti párhuzamot felismerő, értő szem kellett ahhoz, hogy a múzeum a Sunley-terem
teljes egészét betöltő installációt befogadja.
A
National Gallery 17-dik századi holland gyűjteményéből kiemelve, az előtérben három
remek festmény, Gottfried Schalken, Jan Steen és Peter du Hooch képei adják meg
azonnal a választ, miért is került ide az amszterdami prostituált-negyedet
valósághűen elénkvarázsoló installáció. E három festményből is kitűnik, hogy a 17-dik
századi holland mesterek – beleértve Vermeert is, a néhány teremmel arrébb
megcsodálható képével, az A Young Woman seated at a Virginal-lal – egészen finom
eszközökkel, inkább csak ráutaló jelekkel kifejezve ugyan, de milyen szívesen dolgozták
fel a prostitució témáját. És ahogyan alkotásaikon minden, még a lényegtelennek
tűnő részletnek is megvan a maga célzatos jelentése, úgy Kienholznál is ezt
tapasztaljuk.
Az öt
évig tartó munkával, 1983–1985 között létrehozott installáció címe, a The Hoerengracht, szójátékból született:
az egyik amszterdami csatorna, a Herengracht (Urak csatornája) nevéhez hozzáragasztva
az «o» -t, a herenből (urakból) hoeren, azaz «szajha» lett. Úgy lehet sétálni az
élethűen rekonstruált kirakatos házak között, mintha az amszterdami negyedben járnánk:
innen zene hangjai szivárognak ki, amott hivogató vörös lámpa fénye világít, az
«utca» túloldalán pedig az éppen elfoglalt vendégek odatámasztott kerékpárjai
sorakoznak. A látogató szinte voyeurnek érzi magát, és ahogy azt Nancy Kienholz
kiállítási kommentárjában említi, ez is volt a szándékuk. Az igazi berendezési
tárgyaktól a valóságban létező amszterdami prostituáltról mintázott élethű női
figurákig, a legapróbb részletekre is hangsúlyt fektető két művésznek sikerült olyan
környezetet teremtenie, amelyben a közönség is szereplővé válik, és szinte
belemerül napjaink prostituáltjainak világába, az empatikusabbak a helyzetébe
is. A The Hoerengracht egyúttal segít másképpen értelmezni az említett 17-dik
századi holland festészetet, megérteni másodolvasatát is, visszahatásként pedig,
e festményeken keresztül közelebb kerülünk Nancy és Ed Kienholz művészi szándékához.
Kienholz
– The Hoerengracht
The
National Gallery, London
2010. február 21-ig