Max Liebermann: Két lovas a vízparton című festménye már a második a náci korszak ismert műkereskedője, Hildebrand Gurlitt fiának müncheni lakásában felfedezett több száz festmény között, melyről az e célból alakult nemzetközi szakértői bizottság minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a nácik jogellenesen vették el zsidó tulajdonosától. (Az első egy Matisse-festmény volt, egykoron Paul Rosenberg tulajdonában.)
Max Liebermann: Két lovas a vízparton, 1901. A Wikipedia Commons jóvoltából
A Liebermann-mű David Friedmann nagyiparosé volt, akinek örökösei már beperelték a német államot, hogy visszaszerezzék a képet. A szakértői bizottság döntése után a per feltehetően okafogyottá válik, a mű visszaadását azonban meg kell előznie az egész Gurlitt-hagyaték sorsa rendezésének.
Gurlitt, mint ismeretes, a berni Művészeti Múzeumra hagyta a műveket, mely azonban még nem döntött az adomány elfogadásáról. Ugyanezen okból szenved késedelmet a Matisse-festmény visszaadása is.