A művésznő éles elméjű, szellemes, ugyanakkor nem túl hivalkodó kiállítása a Napóleon-témát variálja. Láthatunk egy valós méretű harci sátrat a galéria közepén felállítva, fegyverzetet, csatalovakat és katonákat ábrázoló festményeket a falakon. Csillognak a kardok, ágaskodnak a lovak, dörögnek az ágyúk, lobognak a zászlók, a sátorban nyilván világuralomról álmodozik az aprótermetű, ambiciózus korzikai. De minden hősiesen romantikus ábrázolást és sejtetést aláaknáznak a beépített, apró tisztátalanságok, idézetek Hollywoodból, átemelések az Allure magazinból – mintha Karen Kilimnik fő célja az lenne, hogy kibillentse kiállítása látogatóit egyensúlyukból, elbizonytalanítsa, összezavarja őket. Kilimnik valójában egy hűvös, éber, örök-kételkedő konceptualista, akinek fontossága, noha régen járja már az amerikai kortárs művészet hadiösvényeit, még csak most kezd tudatosulni.
Karen Kilimnik. 303 Gallery, New York