Chagall, Léger, Matisse, Magnelli és Picasso után a 20. század egy újabb nagy alakja, Jean Cocteau kap önálló, jelentőségéhez méltó múzeumot a Côte d’Azurön.
Cocteau-t nemcsak a Menton városházájának esküvői termét díszítő freskó, de egy szerény kis múzeum is a városhoz fűzi. Az író-költő-képzőművész az ötvenes években, egy sétája alkalmával fedezte fel azt az elhagyatott 17. századi tengerparti bástyát, a Bastion-t, amelyet rövidesen saját, a helyszínhez készített alkotásaival díszített, alkalmi múzeummá alakított. Ezzel az utókor számára egyszersmint meg is mentette a pusztulásra ítélt épületet. 1966-ban, halála után három évvel ugyanis itt nyílt meg a mentoni Jean Cocteau Múzeum, benne a művész 1950–1963 között készült műveivel.
Mikor azonban Séverin Wunderman gyűjtő felajánlotta Mentonnak 1800 darabból álló, köztük 1200 Cocteau-művet tartalmazó kollekcióját, nyilvánvalóvá vált, hogy az ajándék befogadásához új létesítményre lesz szükség. A 2009-ben elkezdődött építkezés most végéhez közeledik, a Rudy Ricciotti által tervezett, maradandó értékű épületben november 6-án megnyithatja kapuit a Musée Jean Cocteau-Collection Séverin Wunderman.
A kétszintes, földszinti és alagsori térből álló, háromszög alakú épület ívelt falai egyszerre utalnak a tenger hullámzására és Cocteau rajzainak finom vonalvezetésére. Le Corbusier bizonyára nagy megelégedettséggel nyugtázná a betonból készült elemek sima, szinte bársonyos felületének és kecses vonalainak látványát. A felső szint termeiből megkapó kilátás nyílik a tengerre és a mediterrán kisvárosra.
Az állandó kiállításon a legkorábbi, 1910-es években készült önarcképeitől kezdve az utolsó, úgynevezett „mediterrán” korszakáig hét fejezetre osztva, Jean Cocteau pályájának valamennyi állomása bemutatásra kerül. Eddig sohasem látott festmények, rajzok, kerámiák, falikárpitok, ékszerek, fotók, hang- és filmdokumentumok idézik majd fel egy sokoldalú és nagyhatású személyiség alakját és életművét. Emellett olyan, Cocteau környezetében élt alkotók – köztük Modigliani, Picasso, De Chirico, Miro és Foujita – több száz képe is helyet kap a múzeumban, akárcsak azoknak a műveknek az egyedülálló, 360 darabból álló együttese, amelyek a Cocteau által csodált színésznőhöz, Sarah Bernhardthoz kötődnek.
Mindez az 1938-ban Belgiumban született, a háború elől családjával az Egyesült Államokba menekült Séverin Wundermannak köszönhető, aki mindössze 19 éves volt, amikor gyűjteményének első darabját, Cocteau-nak a Rettenetes gyerekekhez készített Jean Marais-t ábrázoló rajzát megvásárolta. Az évek során hatalmassá duzzadt, művészi alkotásokat és Cocteau-ra vonatkozó dokumentumokat tartalmazó gyűjteményéből 1985-ben Kaliforniában létrehozott egy Jean Cocteau-nak szentelt múzeumot, de minden vágya az volt, hogy az anyag legnagyobb része Franciaországban találjon otthonra. Álma beteljesülését azonban már nem élhette meg, 2008-ban Nizzában hunyt el.