Az Amerikában élő 53 éves Olu Oguibe nem ismeretlen a művészvilágban; alkotóként elsősorban köztéri munkáival vált ismertté, New Yorktól Londonig, Zürichtől Maastrichtig számos kiállításon szerepelt, több biennálé résztvevője volt, köztük 10 évvel ezelőtt a velenceinek is. Emellett igen jelentős elméleti és kurátori tevékenysége is: ő volt a kurátora többek között a 2001-es velencei biennálé nagy visszhangot keltett Authentic/Ex-centric: Africa in and out of Africa című kiállításának, de kúrált már tárlatot többek között a londoni Tate Modernben is. Tanulmánykötetei művészetelméleti kérdésekkel illetve az afrikai művészet történetével foglalkoznak.
Idén Oguibe többek között a kasseli documentára is meghívást kapott, ahová Idegenek és menekültek emlékműve címmel egy 16 méter magas obeliszket készített betonból, amit a város egyik legfrekventáltabb pontján, a Königsplatzon állítottak fel. Oguibe a városközpont építészetének klasszicista stílusához jól illeszkedő obeliszk négy oldalára – ahogyan ez már az ókori obeliszkek esetében is megszokott volt – aranyozott betűkkel szöveget vésett, méghozzá négy különböző nyelven – németül, angolul, törökül és arabul – ugyanazt a mondatot, pontosabban mondatrészt Máté evangéliumának 25. fejezetéből:
„Idegen voltam és ti befogadtatok”.
A város az elmúlt hónapokban békésen együtt élt ezzel az egyértelmű üzenetet hordozó, a sajtóban is nagy visszhangot kapott és Kassel Arnold Bode-díját is elnyert műalkotással, ami akkor került ismét a figyelem középpontjába, amikor röviddel ezelőtt felbukkant a város által megvásárolni tervezett documenta-művek listáján. A nagyszabású mustrán szereplő alkotások – részben vásárlások, részben ajándékozások révén – korábban is rendszeresen gazdagították már a város műtárgyállományát. A köztéri alkotások egy része ott is maradt, ahol a documentán eredetileg kiállították.art
Tekintve, hogy a vásárlás közpénzből történik, a javasolt művek beszerzéséről a város képviselőtestülete mondja ki a végső szót: az idei döntést néhány nappal a documenta zárása előttre, szeptember 5-re tervezik, de a bizottsági meghallgatások már javában folynak. A botrány az ügyben elsősorban illetékes kulturális bizottságban robbant ki, ahol a testület hat frakciója közül öt – esetenként különböző fenntartásokkal ugyan, de – támogatta a szobor megvásárlását és a többség azzal is egyetértett, hogy az maradjon mostani helyén, a negyedik legerősebb frakció, az AfD, azaz az Alternatíva Németországért képviselői azonban határozottan a szobor maradása ellen foglaltak állást. (Ez a párt mindössze négy éve alakult, ám – elsősorban bevándorlás-ellenes retorikájának köszönhetően – igen gyorsan országos tényezővé vált, több tartományi parlamentben alapíthatott már frakciót és szinte biztosra vehető, hogy a szeptember 17-i országos választásokon bejutnak a Bundestagba is. A közvéleménykutatások jelenleg 7,5%-ot jósolnak nekik, de tavaly álltak már 14%-on is. Kasselben, ahol az SPD messze a legerősebb párt, a legutóbbi, 2016-os városi választásokon közel 11%-ot szereztek.)
Hogy az AfD frakciója a szobor ellen foglalt állást, senkit nem lepett meg; a biztosítékot a frakció helyettes vezetőjének szóhasználata vágta ki, Thomas Materner ugyanis a mű kapcsán „ideológiailag polarizáló, eltorzított művészetről” beszélt és az a kifejezés (németül: entstellte Kunst) egyértelműen az egykori náci szóhasználatra, az „elfajzott művészetre” (entartete Kunst) emlékeztetett, nyilvánvalóan tudatosan. Materner hozzátette azt is: amennyiben a testület a szobor maradása mellett dönt, pártja minden „menekültek által elkövetett merénylet” után tüntetést szervez a szobor elé. Szerinte egyébként a lakosság „nagyon dühös” a szobor miatt, ám szavait a közvéleménykutatások nem támasztják alá: a legfrissebb, 5 ezer fős mintán végzett felmérés szerint ugyanis a városiak 60%-a nemcsak a szobor megvásárlását támogatja, hanem egyetért azzal is, hogy az a Königsplatzon maradjon. A szociáldemokraták – s velük együtt a polgármester – éppen ezt szeretnék, azzal a feltétellel, hogy ezt a helyiek többsége is így akarja. A kereszténydemokraták is a szobor mellett vannak, de inkább „más alkalmas helyszínen” látnák szívesen, míg a Zöldek, akik az AfD szóhasználatát talán a legvehemensebben utasították vissza, végső döntésüket a költségek pontos ismeretében hozzák csak meg. Utóbbiról egyelőre sem a város, sem a művész nem mondott még többet a nyilvánosság előtt.
A szeptember 5-i döntés minden bizonnyal a szobor mellett szól majd – emellett érvelt a documenta főkurátora, Adam Szymczyk is –, végleges elhelyezése azonban még további viták forrása lesz, még akkor is, ha maradhat a Königsplatzon: a helyi műemlékvédelmi szakemberek szerint ugyanis „történelmietlen”, hogy a mű nem a tér közepén áll, ami viszont az alkotó tudatos döntésének eredménye, s Oguibe egyelőre ezen nem is szeretne változtatni.
Nyitókép: Olu Oguibe: Monument for Strangers and Refugees, Forrás: Instagram
