A régről ismerős monogram Varga Győző grafikusművész szignója, a műfaji megjelölés mögött pedig A helység kalapácsa rejtőzik. Petőfi Sándor szóbanforgó elbeszélő költeményének illusztrációival lepte meg sajátmagát és a költő nevét viselő irodalmi múzeumot nyolcvanadik születésnapja előtt az alkotó. A fővárosi kamaratárlat a Károlyi-palota emeleti termében május 11-ig látogatható.
Sok évtizedes életművének ismeretében szinte hihetetlennek tűnik, hogy Varga Győző eddig még sohasem illusztrált Petőfitől semmit. Jómagam sem merném leírni, ha nem tőle hallottam volna ezt a határozott kijelentést. Ezért esett az ünnepelt és a vendéglátó intézmény választása ezúttal közös megegyezéssel épp reá és munkásságából erre a groteszk történetre. Varga Győző gazdag és sokrétű életművéből talán legközelebb a Háry János sorozat áll hozzá – témában és formájában egyaránt amellyel sikeresen bejárta egész Európát. Ám a rajzoló most sokkal kevésbé dekoratív és folklorikus irányt választott. Azóta egyrészt ő is idősebb lett és többet tapasztalt, másrészt a társadalmi valóság valamint a kulturális közeg is alaposan megváltozott körülöttünk. Letisztultak tehát a vonalak minden szempontból. A karikatúrák a lényegre törnek, fehér mezőben minimális fekete kontúrral és satírozással. A tusba mártott toll száguldása nyomában olyan torzonborz figurák születtek, amelyek akár ma is élhetnének közvetlen környezetünkben. Kortalanul semleges ruhaviseletük is az úgynevezett „örök emberi érzelmek” fennköltségét hivatott hangsúlyozni, összes hétköznapi gyarlóságaink és kisemberi esendőségünk mellett. Talán már ennyiből is kiderül : a grafikus korántsem tör pálcát történelmi távlatból avagy erkölcsi magaslatról a falusi kocsmában lezajlott csetepaté felett. Alakjai talán ezért kerülhetnek közelebb hozzánk tárlatjárás közben – térben és időben egyaránt.
Ráadásul a kiállítás anyagának születésébe is bevonja az évfordulós kamaratárlat látogatóit a művész. Az egyik pannón alkalmi válogatást mutat be azokból a kis méretű jegyzet-lapokra rögtönzött kompozíciós vázlatokból, amelyek tavaly készültek a kecskeméti alkotóház ihletet keltő légkörében. „Magad uram, ha nincs szolgád” alapon az egyedi, „kézmíves” plakátot is maga komponálta a jelenlegi bemutatóra. Ezen saját fotóját applikálta a kartonra egy kettétörött szekérkerékről, amelynek félköréből húrként tollal rajzolt öt búzaszál nő ki és máris készen áll a pentatónikus „paraszti lant” – ahogyan ezt zenész barátai lelkesen felfedezték és találóan elkeresztelték. Akárcsak a falragasz ábrája, a szöveg éppolyan lényegretörően minimális és szűkre szabott : „Petőfi : A helység kalapácsa / Vígeposz Varga Győző rajzaival”. Aztán az illusztrációk alsó vagy szélső peremén is jellegzetesen írott gyöngy-betűivel közli a legfontosabbakat a figyelmes szemlélő számára, a sokalakos cselekmény központi elhelyezésű kavalkádjából pedig mindég kiemel egyetlen motívumot a papírlap valamelyik sarkában. Így például az elején „a széles tenyerű Fejenagy” álom és valóság határán kornyadozik a felette átrepülő madárral, aztán „a szemérmetes Erzsók asszony” kocsmájában egy kunkori farkú kandúr sompolyog, a „hangászkar” fülsértő muzsikálását vonyítva kíséri egy elkínzott kutya, a kölcsönös hajbakapás közben „a helybéli lágyszívű kántor” fejéről tovaszáll egy kalap, majd szélesen kileng a mennyezeten függő petróleumlámpa, aztán megdől a falu templomának tornya. „Az amazontermészetű Márta” harciasan forgatott seprűnyele elől hosszan elnyúlva úszik a levegőben a jelképes kandúr, végül a „leánykéréstől” megdicsőűlve kitárt szárnyakkal röpköd a valóság talaja felett Erzsók asszony, kezében E-monogramos cserépcsuporral…
Mintha az egykori vásári csepürágók „mutogató pálcája” valamint képeket kommentáló mondókája elevenedne meg a legvégén, amikor ezeket a zsinórírással rótt sorokat böngészhetjük az egyébként üresen hagyott kartonlapon: „Te pedig lantomnak húrja, pihenj, / Nagy volt a munka, s bevégzéd / Emberül a munkát.” Ezt értheti a néző az egykori költőre éppúgy, mint kései illusztrátorára, sőt, a szóbanforgó kamaratárlat vadonatúj anyaga mellett a nyolcvan éves Varga Győző teljes életművére egyaránt.