A San Francisco környéki egykori börtönszigeten, Alcatrazon bemutatott kiállításán, ami az emberi jogok és a véleményszabadság kérdését járta körül, nem lehetett jelen, és berlini tárlatát a Martin-Gropius-Bauban is a távolból rendezte, de idei nagy kiállításának megnyitóján a londoni Royal Academy of Arts-on szeptemberben már ott volt. Igaz, ez is hajszálon múlott, mert először csak egy rövidebb tartózkodásra jogosító vízumot kapott a brit külügyminisztériumtól, s az illetékesek csak a nemzetközi felháborodás hatására módosítottak álláspontjukon.
Ai Weiwei. Fotó: Jonathan Browning/Rex Features, forrás: artnet.com
A legutóbbi példa pedig azt mutatja, hogy nemcsak az állami szervek óvakodnak attól, hogy Ai Weiwei túlzottan barátságos fogadásával kiváltsák a kínai vezetés rosszallását, de még a magáncégek is féltik a kínai bizniszt. A művész, akit az ArtReview éppen ezekben a napokban választott hagyományos Power 100-as listáján a nemzetközi kortárs szcéna második legbefolyásosabb szereplőjévé, az Instagramon keresztül adta hírül, hogy kosarat kapott a dániai Legótól. Javában zajlanak már ugyanis következő, Andy Warhollal közös kiállításának előkészületei Ausztráliában, a melbourne-i National Gallery of Victoriában, melynek egyik installációjához nagymennyiségű Lego-elemre lett volna szükség. Ai Weiwei ezt a mennyiséget közvetlenül a gyártótól rendelte meg, azonban elutasító választ kapott. A Lego arra hivatkozott, hogy – miközben mindenkinek jogában áll úgy felhasználni a Lego-elemeket, ahogy kedve tartja, mindaddig, amíg ezzel nem sért törvényt – a cég maga sem adományozóként, sem szállítóként nem kívánja nevét olyan projektekkel összefüggésben látni, melyeknek politikai tartalma van. A művész szerint ez kifogás, a dániai cég valójában a kínai üzletét félti. Ezek a napok különösen kényesek a Lego számára, hiszen most nyílik a legújabb Legoland Sanghajban. Igaz, ennek beruházója és üzemeltetője nem a gyártó, hanem egy brit cég, de a kínai hatóságok jóindulatára a Legónak is szüksége van. Már csak azért is, mert, mint ahogy a Guardian hírül adta, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy új Lego-gyár Kínában történő felépítéséről. A gyár 2017-re készülne el és 2 ezer embernek adna munkát. Ai Weiwei nemcsak szavakban juttatta kifejezésre véleményét az ügy kapcsán – a történteket cenzúrának és diszkriminációnak minősítve – hanem az Instagramon egy fotót is posztolt, amin nagymennyiségű Lego-elem látható – egy WC-kagylóban.
Ai Weiwei véleménye – szóban és képben. Forrás: Instagram
A Lego elutasító állásfoglalásának nyilvánosságra hozatala azonnal mozgósította a népszerű művész híveit; elektronikus postafiókjait azóta Lego-felajánlások árasztják el a világ minden tájáról, sőt, már nyílt egy facebook-oldal is, „Küldj néhány Legót Ai Weiweinek” címmel. Ai sietett kijelenteni, meg fogja találni a módját, hogy hozzáférjen a felajánlott Legókhoz és felhasználja őket a tervezett installációhoz.
Nem ez lesz egyébként az első eset, amikor a Lego bekerül a művész eszköztárába. A már említett Alcatraz-kiállításon Ai Weiwei hat hatalmas szőnyeget rakott össze Lego-elemekből, összesen 175 olyan ember portréjával, akiket politikai vagy vallási meggyőződésük miatt börtönöztek be – akkor ez nem verte ki a biztosítékot a dániai cégnél.
Legóból kirakott szőnyegek – részlet az Alcatraz-kiállításról. Forrás: theguardian.com, fotó Mae Ryan
A Legóban rejlő lehetőségek korábban is megmozgatták már a művészek fantáziáját. A talán leghíresebb „Lego-installáció”, a lengyel Zbigniew Libera 1995-ben Lego-elemekből összeállított koncentrációs tábora tavaly Budapesten is látható volt, a Ludwig Múzeum holokauszt-kiállításán. A művész a meghökkentő munkával a valóság és a gyerekek számára kreált idealizált világ közötti szakadékra kívánt rámutatni. Alapanyagot Liberának még sikerült a gyártótól szereznie, ezért is látható a művön a cég logója, a kész alkotástól azonban a Lego elhatárolódott, olyannyira, hogy ha módja lett volna rá, valószínűleg meg is akadályozta volna annak kiállítását.
