Három kiállítás ellen folyattak akkoriban hadjáratot konzervatív tiltakozók és a katolikus egyház képviselői, és kettőt sikerült is ellehetetleníteniük arra hivatkozva, hogy sértők a kereszténységre nézve.
Először az ismert argentin művész, León Ferrari retrospektív tárlatának bezárására került sor 2004. december 17-én. Ferrari azt állítja, legnagyobb bűne az volt, hogy bevallotta, nem hisz a pokolban. A kiállításon többek között olyan darabok szerepeltek, ahol Jézus, Szűz Mária és több szent turmixgépben, kenyérpirítóban, illetve serpenyőben volt látható. Bergoglio bíboros, Buenos Aires akkori érseke nem sokkal a megnyitó után „istenkáromlónak” nyilvánította a kiállítást, és a bezárását követelte.
Szervezett tiltakozások következtek, a bíboros pedig nyílt levelében ismételte meg a blaszfémia vádját, aminek hatására katolikus ügyvédek a rendezvény bezárására szólítottak. Egy kicsiny fanatikus csoport be is tört a kiállításnak helyt adó kulturális központba, és összetört számos kiállított munkát. A bíróság aztán elrendelte, hogy az önkormányzat zárassa be a Ferrari retrospektívet, mivel az „sérti a keresztények érzékenységét”. A bíró szerint a tárlat behatolt a – többséget alkotó – gyakorló katolikusok magánszféréjába, ami feljogosítja a bíróságot arra, hogy érvényt szerezzen az akaratuknak és elrendelje a kiállítás bezárását.
León Ferrari 1920-ban született Buenos Airesben, Argentinában. Szobrász, költő, grafikus és konceptuális művész. Korábban is volt már dolga a katolikus cenzúrával. 1965-ben La civilización occidental y cristiana (Nyugati keresztény civilizáció) című szobra miatt zárták be egyházi nyomásra a hatóságok egy kiállítását, és alkotásaival azóta is rendszeresen próbára teszi a katolikus egyházat.