The Walters Art Museum, Baltimore

Szegény George Stubbs (1724-1806). Ez az angol művész komoly történelmi festőként akart bejutni a halhatatlanok közé, de mindig csak ló-festőként emlegették saját korában, amikor az állatokat ábrázoló képek festését még alacsonyrendű tevékenységnek tartották. A sors fintora, hogy két évszázaddal a művész halála után Baltimore-i kiállításának Stubbs and the Horse (Stubbs és a ló) címet adták a kurátorok, akik a művész történelmi tárgyú képei helyett 40 lovakat ábrázoló festményét, és 35 lovak anatómiájával foglalkozó rajzát választották bemutatásra érdemesnek a terjedelmes életműből.

A képeket a texasi Fort Worth város Kimbell Art Museumából, a Yale Center of British Art, a Tate Britain és a Royal Academy of Art, valamint az angol National Gallery gyűjteményéből, Erzsébet királynő magán kollekciójából és magángyűjtőktől kölcsönözték. Stubbs valószínűleg feljajdult volna a kiállítás címének hallatán és párbajra hívta volna a kurátorokat. Egyikük, Eik Kahng, a Walters Museum 18-19-ik század művészetének specialistája így indokolja döntésüket: „Egy nagyszerű festmény az egy nagyszerű festmény, mindegy, hogy mit ábrázol. Ha éppen egy lovat, annál jobb. Stubbs tudományos alaposságával múlta felül riválisait. A történelmi festmény fogalmát addig tágította, amíg belefértek az állatok is.” Stubbs egyik ló-portéját 1997-ben 23 millió dollárért vásárolta meg az angol Nemzeti Galéria. A kép festője gyakorlatilag éhenhalt 1806-ban.