A német születésű, svájci Oppenheim 18 évesen ment Párizsba tanulni, ahol hamarosan megismerkedett a szürrealista mozgalommal. Egy évvel érkezése után, 1933-ban már meghívták a Salon des Surindépendants szürrealista kiállításra, itt ismerkedett meg André Bretonnal. Innentől kezdve évekig rendszeres látogatója volt Breton köreinek, és sorra készítette a szabad szellemű, lázadó és általában igen humoros munkáit, így 1936-ban a jóformán védjegyévé vált Prémes csészét.
Prémes csésze
Forrás: Flickr
Oppenheim szinte leírhatatlan sokoldalú művészete nehéz feladat elé állítja a művészettörténészeket. Álomszerű munkáit a legkülönbözőbb technikákkal valósította meg. Művészetében teljesen szabadon dolgozott, „a szabadság nem megadatott számunkra, hanem el kell azt vennünk” – vallotta 1975-ben.
Munkásságából próbál minél nagyobb merítést felvonultatni a berlini Martin Gropius Bauban megrendezett tárlat: enigmatikus önarcképek, erotikus objektek, álomképek, mitikus teremtmények, párbeszédek, a láthatatlanról készült rajzok, valamint képek, rajzok, vázlatok, tárgyak, maszkok, ruhák, bútorok, ékszerek. A Man Ray kamerájával róla készült portré- és aktképek mellett beleolvashatunk a művésznő jegyzeteibe, álomleírásaiba is. Szárnyaló szürrealista munkái mellett láthatjuk kevésbé ismert kései, poétikusabb alkotásait is.
Méret Oppenheim
Fotó: Man Ray, forrás: Flickr
Az 1982-ben Berlini Művészeti Díjjal kitüntetett, 1985-ben Baselben elhunyt Méret Oppenheim nagyszabású retrospektív kiállítása december 1-ig látható Berlinben.