A beszélgetéssorozat következő témája a Budapest Szíve építészeti és városépítészeti ötletpályázat. A program április 6-án, csütörtökön, 18 órától a Műcsarnok előadótermében kerül megrendezésre.
Tervüket bemutatják: I. díjas, 9. sorszámú pályamű szerzői: Koszorú Lajos, Golda János, Mohácsi Sándor és Madzin Attila; II. díjas, 20. sorszámú pályamű szerzői: Kapitány József és Kerekes György; II. díjas, 33. sorszámú pályamű szerzői: Sári István, Károlyi István és Szász Zoltán; megvétel rangsorolás nélkül, 40. sorszámú pályamű szerzői: Kalmár László, Zsuffa Zsolt és Kovács Zoltán.
A zsűrit képviseli: Dr. Schneller István, Dr. Fiala István, Puhl Antal DLA, Reimholz Péter DLA. Moderátor: Szemerey Samu.Részletek az Összefoglaló jelentésből:
1. A Belváros karakterét megőrző és megújító fejlesztések, a közterületek, közösségi terek rendszere:
A tervpályázat programja nem határozta meg a lehetséges beavatkozások időtávlatát, illetve nem korlátozta azok költségigényét (ez ötletpályázatnál elfogadható): így a benyújtott pályaművek rendkívül széles sávban „szórnak”, mind javaslataik ötletgazdagságát, mind műszaki-pénzügyi megvalósíthatóságukat és realitásukat tekintve. Több pályamű megelégszik a jelenlegi állapot szimpla konzerválásával vagy legfeljebb kisebb jelentőségű javító beavatkozásokat javasol, emellett számos pályamű – mai szemmel nézve – futurisztikus, a belátható jövőt tekintve nem realizálható, de érdekes, új ötleteket vet fel. A Belváros városközponti szerepének, rangjának megfelelő „használata” érdekében elsődleges feladat kell legyen a térség további forgalom-csillapítása, a gyalogos-, kerékpáros- és tömegközlekedés elsőbbségének biztosításával, az átmenő forgalom lehetőség szerint teljes vagy legalább radikális visszaszorítása mellett. A meglévő gyalogoszóna fejlesztése kívánatos: a Váci utcán túl legalább még egy végigmenő észak-déli irányú gyalogos vagy csillapított útvonallal – a pályaművek ennek vonalaként – a már korábban megfogalmazódott várostengely felelevenítéseként – a Kecskeméti utca – Petőfi Sándor utca – Bécsi utca vonalat javasolják -, valamint a meglévő hálózat kiegészítését további, Dunához levezető, a Duna-partot bekapcsoló „csápokkal”.
2. Közterületek, közösségi terek
A Városháza-tömb beépítésén kívül a térségben jelentősebb új építéssel a tervek zöme nem számol – helyesen. Egy terv a Főpolgármesteri Hivatalt áthelyezné a Pesti Barnabás utca – Piarista köz tömbjébe: a javaslat a Piarista épület bontása és a Contra Aquincum romterületre való ráépülés miatt elhibázott.
Egyes pályaművek új épületeket, építményeket helyeznének el az Erzsébet téri „Gödör” helyén, az Erzsébet téren, Deák téren a térfalak lezárása, gazdagítása érdekében – Bár ez a lehetőség nem kizárt – a jelen pályázatok nem meggyőzőek e tekintetben. A városháza tömb térfalának kialakulása szükségtelenné teszi az Erzsébet téren épített térfal megjelenését.
Néhány pályaműben újszerű ötletek jelennek meg, amelyek a Belváros arculatát gazdagítani törekszenek: kilátótornyok, fénypontok-fényjátékok, közterületi alkotások, térszobrok, utcabútorok, burkolatban, falakon megjelenő képzőművészeti alkotások. Ezeket a gondolatgazdag ötleteket érdemes továbbgondolni azzal a megjegyzéssel, hogy azok a megoldások, amelyek további zavaró hatásokat hoznának (mint például a fényszennyezés növekedése), nem kívánatosak.
3. A kiemelt terület
Az Erzsébet tér – Károly körút – Városház-tömb téregyüttesének városépítészeti kialakítására a pályaművek számos, elveikben is különböző megoldási javaslatot hoztak. Az egyes tervek részletes elemzésének és a javaslatok összevetésének tapasztalatai az alábbiak szerint összegezhetők:
A terület, a Városháza tömbje, a Madách tér és közvetlen környezete egyben a Főváros egyik legfontosabb „sűrűsödési pontja”, központi helye – valóban „A Város Szíve”. Tömegközlekedési átszálló és érkezési pont, jelentős kiterjedésű közintézmény és kereskedelmi zóna „előtere”. Mai állapotában rendezetlen, szervetlen és szervezetlen térsor, amit jelentős járműforgalom terhel, ahol rendkívüli sűrűségű a gyalogosforgalom.
A Madách téri „tengely” Városháza tömbjén való átvezetésére, és továbbvezetésére a Duna felé számos változat látható. A pályaművek többsége a Városháza déli udvarát használja fel átvezetésre (hiszen ez esik egy egyenesbe a Párizsi utca – Madách tér iránnyal) mások a két udvart közel egyenrangúan kezelik. A déli udvar kiemelt gyalogosforgalmi kezelése felvethető de ennek következménye nem lehet a Városháza épületegyüttesének e cél hangsúlyozását szolgáló erőszakos átalakítása.
4. A Városháza tömbje és környezete
A Városháza tömbjének hiányzó beépítésére a pályaművek összessége rendkívül gazdag kínálatot ad. A tervek jelentős része a Károly körút beépítési vonalát valamiképpen – legalább jelzésszerűen – visszaállítja, míg más tervek a Madách téri házak adta térfalat is felhasználva egységesen „komponált”, változatos térformát hoznak létre. A tervezendő épületegyüttes tegye lehetővé a Károly körúti gyalogos mozgások bevezetését az udvarba. Az épületegyüttes programját illetően azok a javaslatok előnyösek, amelyek az épületek alsó (egy-két) szintjét, esetleg (legalább részben) az első pinceszintet közfunkciók számára, lehetőség szerint kulturált, minőségi program-kínálattal hasznosítanák, és a befektetési célú területeket ezek fölött alakítják ki. A javaslatok zöme e tekintetben mértéktartó – a riasztóan túlépített megaszerkezetek, vagy a mall-szerű bevásárló-szórakoztató központok ezen a helyen nemkívánatosak. Néhány pályamű javaslatot ad a meglévő Városháza épületének részleges vagy teljes funkcióváltására – akár új városháza épület létrehozásával is. A földszintek minél teljesebb mértékben nyílt, közcélú használata támogatható, a teljes funkcióváltás megfontolásra és továbbgondolásra érdemes ötlet. Egyes pályaművek tematizált kertek rendszerét alakították ki a Városháza tömbjén belül. A funkciók túlzott gazdagítása a térépítészeti elemek indokolatlan sokaságát, s ezzel a terek felaprózódását eredményezte. A víz jelenléte a tereken kedvező, de a túlzott méretű vízfelületek sok esetben korlátozzák a terek használhatóságát. Azok a pályaművek tekinthetők előremutatónak, amelyek az új beépítés és a régi épületegyüttes között nagyvonalú, egybefüggő teret képeznek, a fórum jellegnek megfelelően lehetőséget adva különböző rendezvények, kulturális események, valamint a hétköznapi élet befogadására. A Városháza meglévő udvaraiban a meglévő értékes növényzet megőrzése feltétlenül indokolt, az udvarok beépítése vagy lefedése elhibázott gondolat. A Városháza új főbejárata és a kapcsolódó ügyfélszolgálat kialakításával kapcsolatban azok a javaslatok támogathatóak, amelyek a kiemelt terület térszervezésében egyértelmű rávezetést adnak a Városháza új bejáratára. A Merlin épületének integrálására több pályamű törekedett. A továbbtervezés során ezt mindenképpen figyelembe kell venni.
Budapest, 2006. március 27.
Bíráló Bizottság