NEW YORK – A MoMA, a New York-i Modern Művészetek Múzeuma 1990 óta először rendez a divatfotó műfajának szentelt kiállítást. A Susan Kismaric kurátor által összeállított kiállítási anyag nem áttekintést, hanem inkább az 1990-es évek gyors és invenciózus fejlődésére összpontosító kritikai megközelítést nyújt.

A divatfotókat ebben az időszakban igen nagymértékben befolyásolta a művészi és sajtófotók műfaja. A kiállítást azt mutatja be, hogy a mozi, valamint az amatőr és családi fényképek egy új képi nyelvet alakítottak ki a divatfotó műfajában. A Fashioning fiction című kiállítás 2004. június 28-ig tekinthető meg, és 13 művésztől (Tina Barney, Cedric Buchet, Philip-Lorca diCorcia, Nan Goldin, Simon Leigh, Glen Luchford, Craig McDean, Steven Meisel, Cindy Sherman, Mario Sorrenti, Larry Sultan, Juergen Teller és Ellen von Unwerth) közel 100 fényképet mutat be. A kiállított képek mindegyike megjelent divatmagazinban vagy reklámkampányban.

Az 1990-es évek divatfotóin erősen látszik az a vágy, hogy a divat világán kívüli narratívákat adjanak át. A divathoz hasonlóan a fényképészet is a változáson alapul, nem annyira a technikai változásokon, hanem a kulturális, társadalmi és gazdasági változásokon. A kiállításon látható művek a narratív hagyományok és technikák konvergenciáját mutatja be.

A 90-es évek kultúráját soha nem látott mértékben befolyásolta a televízió, a film, a videoklipek, az Internet, a képregények és a grafiti. A számítógépes kiadványszerkesztés fejlődésével nőtt az új magazinok száma, amik egyre több és szebb kialakítású színes képet közöltek. Ezek a magazinok a fogyasztói társadalomban szocializálódott fiatalok igényeit kielégítve a művészet, divat és ifjúsági kultúra metszéspontjába helyezték magukat, és egyre több olyan fényképészt, stylistot és szerkesztőt alkalmaztak, akiknek látásmódját nagyban befolyásolta a média. Az új stílusú fényképek komplexitása jelentősen megnőtt, egy új stílusú művészi megközelítést alakítva ki.