A lengyelországi Nowi Saczban a BWA SOKÓŁ Kortárs Művészeti Galéria ad otthont október 1. és december 4. között az Intermarium projekt utolsó kiállításának, amin a magyar színeket Fridvalszki Márk – egy helyspecifikus installációval – és a Kis Varsó képviseli. A projekt azokat a víziókat és képeket teszi vizsgálata tárgyává, amelyeken keresztül a közép-európai országok Nyugat-Európa és a régió többi országához való pozíciójukat definiálták. A tárlatok lényegében azt a „regionális művészettörténetről” folyó vitát gondolják tovább, amit a kortárs művészet két neves teoretikusa, Piotr Piotrowski és Zdenka Badovinac kezdeményezett. A kiindulópontot Ziemowit Szczerek: A győzedelmes köztársaság (2013) című könyve adta, mely a második világháború egy alternatív verzióját meséli el. A kiállítássorozat Prágából indult, magyarországi állomásának a Chimera Project adott otthont júniusban. A kiállítások a közös alapgondolatot lokális kontextusban, a kiállítóhelyek adottságait is figyelembe véve, részben azonos alkotók, de különböző, esetenként helyspecifikus munkák segítségével interpretálják. Kurátorok: Łukasz Białkowski és Piotr Sikora.

Fridvalszki Márk: The Final Collapse, 2016, vegyes technika, installáció. (Tapéta: digitális kollázs, digitális nyomat, 3,4 x 7,2 m, objektek: styrodur, csemperagasztó, pigment, homok, mészkő, kb.20 x 20 x 40 cm. A hangot Kárpáti János Iván készítette, 6’37” (loopolva)). A művész jóvoltából

Kis Varsó: Globe, 2000, vas, ø 100 cm, a művészek és a Kisterem jóvoltából

Október 23-ig tart a kínai Shenzhenben az idei International Urban Image Festival (IUIF), az ország kiemelt fotóművészeti fesztiválja, melynek csoportos tárlatai többek között a Magnumot és a National Geographic-ot mutatják be. A fesztiválon négy művész kapott lehetőséget egyéni tárlatra, köztük egy-egy kínai, francia és amerikai fotós mellett a számos műfajban alkotó Horkay István. Lab (Labirinth) című, digitális printeket bemutató kiállításának az OCT-LOFT kortárs művészeti központ ad otthont.

Horkay István: One day of Mrs Houdini / 6 digitális print, à 80x120cm. A művész jóvoltából

Forgó Árpád Norvégiában, a trondheim-i BABEL Art Space-ben mutatja be október 14-23. között a Lademoen Kunstnerverksteder műteremház kéthónapos rezidencia-programja alatt született munkáit. A kiállításon a magyar művész és a Trondheimben élő és alkotó Edith Lundebrekke művei reflektálnak egymásra. Lundebrekke művészete a kortárs norvég építészetnek is meghatározó eleme, számos középület homlokzatán és belső tereiben találkozhatunk alkotásaival. A két művész geometrikus munkáinak közös nevezője a hasonló térfelfogás és anyaghasználat.

Forgó Árpád: 2R2BZ1F1NR, 2015, akril, vászon, fa, 50 x 50 x 5 cm. A művész jóvoltából

A hollandiai Maastricht kortárs kulturális központja, a Marres ad otthont a november 27-ig látogatható The Measure of our Traveling Feet című kiállításnak. A címében a neves ír költő, W.B. Yeats poémájára utaló, Laura Mudde és Claire van Els által kúrált tárlat napjaink egyik legégetőbb kérdésével, a migrációval, annak szociális és kulturális aspektusaival foglalkozik. Rámutat a feszítő ellentmondásra az Európán belüli határok lebontása, a szabad átjárhatóság és a külső határoknak a kontinenst erődítménnyé alakító megerősítése között, vizsgálja, mit kínál a „várfalakon túli világ” a migránsoknak, hogyan látják múltjukat és hogyan hat identitásukra az új környezet. A 13 kiállító művész, illetve művészcsoport rangos névsorában – olyan nevek mellett, mint Francis Alÿs, Mircea Cantor vagy Shilpa Gupta – El-Hassan Róza, Szemző Zsófia és a Société Réaliste is szerepel.

 

El-Hassan Róza: Plans for settlement on moon or desert – homage to the ecological architect Nader Khalili, 2016, ø 125 cm, festék, fából készült építészeti modell, papír-reprodukció Nager Khalili szuper-adobe holdépület tervéről, terrakotta golyók. Fotó: El-Hassan Róza, a szerző jóvoltából

Kiállítási enteriőr Szemző Zsófia munkájával. Fotó: El-Hassan Róza, a szerző jóvoltából

Société Réaliste: Évszázadonként egymásra rakódott politikai határok időszámításunk kezdetétől 2000-ig az európai kontinensen és környékén, a szerzők és az acb Galéria jóvoltából

Október 20.-november 25. között a bécsi Collegium Hungaricum UngArt galériája ad otthont Lakner László Referenciák – Konceptuális munkák című tárlatának. A ritkán látható korai művekből összeállított tárlatot Fehér Dávid kúrálja és Beke László nyitja meg. A komoly társadalmi érzékenységről tanuskodó munkák komplex filozófiai és lingvisztikai kérdéseket vizsgálnak, nem nélkülözik a humort, a játékosságot és az iróniát sem, és semmit sem vesztettek frissességükből és aktualitásukból a keletkezésük óta eltelt több mint negyven év alatt.

Lakner László: Felveszem a lépcsők formáját, 1971, fotó: Gadányi György,
repró: Sulyok Miklós, a művész és a Collegium Hungaricum jóvoltából

Maradunk Bécsben és – részben – Lakner Lászlónál: A bécsi székhelyű nemzetközi IT tanácsadó és szolgáltató vállalat, a Qualysoft székháza 2006 óta ad otthont nagyobb szabású kortárs nemzetközi kiállításoknak, melyek előkészítésében többek között a bécsi Collegium Hungaricummal is együttműködik. Programjában befutott mesterek és nemzetközi karrierjük elején álló fiatalok egyaránt szerepelnek. A 10. évfordulót most az Identity című, október 18-án megnyíló, a CH-val és a bécsi szlovák kulturális központtal közösen szervezett kiállítással köszöntik, melyen osztrák és szlovák kortárs alkotók mellett Fehér László, Konkoly Gyula és Lakner László munkái szerepelnek. 

Fehér László: Csend (Egy akció emlékére), 2015, papír, ceruza, tus, à 75 x 105 cm. Fotó: Sulyok Miklós. A művész és a Collegium Hungaricum jóvoltából

Konkoly Gyula: Habuma, No 4, 2011-12, olaj, vászon, 85 x 110 cm. Fotó: Kőhegyi Zoltán. A művész és a Collegium Hungaricum jóvoltából

Márta Juhász galériája, az Avran Fine Art a kaliforniai Laguna Beach-ben több magyar üvegművésszel és fotográfussal működik együtt; mostani, karácsonyig látogatható Hungarian Glass Show című tárlatán két ismert hazai üvegművész, Lukácsi László és Borkovics Péter munkáit állítja ki. A művek „menet közben”, egy novemberi hétvége erejéig megfordulnak majd az Art San Diego-n is.

Kiállítási enteriőr, az előtérben Lukácsi László Lótusz című üvegszobrával. Fotó: Borbás Dorka, a művész jóvoltából

A londoni The Arts Club Elmozdítások: Közép- és kelet-európai avantgárd a hidegháború idejéből címmel mutatja be a térség kiemelkedő progresszív alkotóinak többségében a 60-es – 70-es években született munkáit. A több mint 150 éves múltra visszatekintő, magát a londoni kortárs kulturális élet szíveként aposztrofáló klub a képzőművészet, az irodalom és a tudományok iránt érdeklődő tagjai közötti kapcsolatok előmozdítását tekinti feladatának, saját gyűjteménnyel és gazdag kiállítási programmal rendelkezik. A mostani tárlatot egy gyűjteményeket gondozó, kiállításokat és más művészeti projekteket menedzselő tanácsadó cég, a Wedel Art kurátorai – Pernilla Holmes és Amelie von Wedel – zömében londoni galériák és magángyűjtemények darabjaiból állították össze, s annak anyagában Bak Imre, Gáyor Tibor, Jovánovics György, Kovács Attila, Ladik Katalin és Maurer Dóra révén a kortárs magyar művészet képviselete a legerőteljesebb. Londonban ma a korábbinál kétségkívül nagyobb figyelem irányul felénk, s ez a tárlat remélhetőleg egy újabb közegben tudja erősíteni ezt az érdeklődést. A Club által kiadott sajtóközlemény is úgy fogalmaz, hogy miközben a kiállított művészeket korábban alig-alig emelték be a kánonba, ma mindinkább részük van már a nemzetközi elismerésben. A tárlat januárig előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Bak Imre: Blue, 1969, akril, vászon, 150 x 200 cm, a The Arts Club jóvoltából

Gáyor Tibor: Blue I., 2003, alumínium, 25 x 42 x 48 cm, a The Arts Club jóvoltából

Kovács Attila: Koordination, 1975-76, akril, vászon, 60 x 45 cm, a The Arts Club jóvoltából

Kiállítási enteriőr Ladik Katalin munkáival. Fotó: Mark Blower, a The Arts Club jóvoltából

Ladik Katalin további két jelentős csoportos tárlaton is részt vesz ezekben a hetekben. A legnagyobb osztrák energiaszolgáltató vállalat, a Verbund AG 2004 óta építi saját gyűjteményét, a Sammlung Verbund-ot, aminek súlypontját a feminista avantgárd képezi. A gyűjtemény az acb Galéria közreműködésével tavaly ősszel Ladik Katalin három művével, illetve műcsoportjával bővült; Ladik térségünkből harmadikként került be a rangos kollekcióba. Ezek a munkák most először szerepelnek a gyűjtemény legújabb kiállításán a londoni The Photographers’ Gallery-ben, valamint – Kürti Emese szövegével – a tárlathoz időzítve megjelent új katalógusában. Ladik olyan művészek társaságában szerepel A 70-es évek feminista avantgárdja című, Gabriele Schor által kúrált, 2017. január 15-ig látogatható tárlaton, mint Cindy Sherman, Ana Mendieta vagy VALIE EXPORT.

Kiállítás enteriőr Ladik Katalin: Poemim című hatrészes sorozatával (1978, zselatinos ezüst nagyítások, © Sammlung Verbund). Jobbra VALIE EXPORT műve. Fotó: Kürti Emese

Ladik Katalin – részben ugyanazon pályatársakkal együtt – a Künstlerhaus Graz új csoportos tárlatán is szerepel. A Yes, but is it performable? Untersuchungen des performativen Paradoxes című, november 20-ig megtekinthető kiállítás középpontjában a performansz áll, s azon történelmi előzményeknek tekintett és a legutóbbi években született munkák egyaránt szerepelnek.

A kolozsvári Ecsetgyár területén egy artist run space, a Superliquidato ad otthont az Arcadia című, Fenyvesi Áron által kúrált tárlatnak. A november 13-ig látogatható kiállítás három művész, a lengyel Agnieszka Polska mellett Komoróczky Tamás és Ulbert Ádám egy-egy videójára épül és lehetőséget ad Fenyvesi számára, hogy összefoglalja az elmúlt időszak trafós kiállításait, hiszen mindhárman szerepeltek már a Trafóban – csakúgy, mint ketten, George Cringasu és Mihut Boscu Kafchin, a Superliquidatot működtető román művészek közül is. Az „ösztönök és a szenzualitás időtlen dzsungelében” a költészet jelenti az egyetlen iránytűt; a három, 2012-15 között született videó is – különböző megközelítésben – erre a témára koncentrál.

Komoróczky Tamás: Still az Ancient: anal tyranny című videóból, 2014, 8’56”. A művész jóvoltából 

Ulbert Ádám: Still a Nostalgia című videóból, 2013, 5’31”. A művész és Fenyvesi Áron kurátor jóvoltából

Kiállítási enteriőr. Fotó: Váczi Roland, a fabricadepensule.ro jóvoltából

A svédországi Malmö műcsarnokában, a Malmö Konsthall -ban rendezik meg október 22. és 2017. január 22. között Rita Ackermann első skandináviai egyéni tárlatát; a Per Haubro Jensen által kúrált kiállítás a The Aesthetic of Disappearance címet viseli. A kiállításon szereplő, összefoglaló címükön The Chalkboard Paintings-nek nevezett festmények kiindulópontját Ackermann korai, a 90-es évek elején született alkotásai jelentik, és jól reprezentálják az elmúlt több mint két évtized alatt megtett utat. A művek keletkezését a művész a következőképp írja le: „A képek többszörös törlés eredményeképp jönnek létre. Ami az alkotás folyamatában történik, az pontosan ugyanaz, mint ami a táblán történik az iskolai osztályteremben. A konfiguráció vagy a rajz felkerül a fekete vagy a zöld táblára, majd utána letörlik, hogy helyet csináljanak a következő osztály számára.”

Rita Ackermann: Neverland, 2015, akril, pasztell, pigmens, festékspray, papír, 111,8 x 76,2 cm,
© Rita Ackermann, a művész és a Hauser & Wirth jóvoltából

Október 29. – december 15. között Svájcban, a zumikoni Haus Bill-ben lesz látható Bálványos Levente, Benedek Barna és Wolsky András Konkreter Faktor című, a Max Bill Georges Vantongeloo Stiftung támogatásával megvalósuló kiállítása. A Haus Billt Max Bill maga tervezte, az épület többek között egy fontos – számos magyar vonatkozású dokumentumot is tartalmazó – archívumnak ad otthont és időről időre jelentkezik a konkrét művészetnek szentelt kiállításokkal és egyéb kulturális rendezvényekkel. A három magyar művészt Angela Thomas művészettörténész-kurátor, Bill második felesége hívta meg Zumikonba és ő a tárlat kurátora is. A kiállításhoz terjedelmes kétnyelvű katalógus is megjelenik, Thomas hiánypótló, elsősorban Max Bill magyar kapcsolatrendszerét feldolgozó tanulmányával. A kiadvány a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületen (OSAS) keresztül Magyarországon is elérhető lesz.

 

Bálványos Levente: Nagy kék relief, 2012, fa, tempera, 115 x 40 x 23 cm. A művész jóvoltából

Benedek Barna: Sinus Violet 2, 2012, akril, vászon, hullámlemez, 100 x 98 x 4 cm. A művész jóvoltából

Wolsky András: Felsejlő dinamika I-III, 2016, akril, fa, vászon, à 60 x 60 cm. A művész jóvoltából

A németországi Oldenburgban működő Edith-Russ-Haus für Medienkunst On Building Nations címmel október 23-ig két olyan művész – KissPál Szabolcs és az egyiptomi Mahmoud Khaled – párhuzamos szóló kiállításának ad otthont, akik tavaly az alsó-szászországi intézmény alapítványának ösztöndíjasai voltak. A két tárlat a nemzeti identitás fogalmát és komplex működési rendszerét gondolja újra. KissPál a From Fake Mountains to Faith /Hungarian Trilogy/ ( A műhegyektől a hitig /Magyar trilógia/) című doku-fiction projekttel foglalja el és alakítja át az Edith-Russ-Haus egyik szintjének white cube-jellegű kiállítóterét. A trilógia két hosszabb videómunkából – Amorous Geography (Szerelmes földrajz); The Rise of the Fallen Feather (A lehullott toll felemelkedése) – és egy fiktív régészeti leletből áll, melynek címe Chasm Records (Szakadék lelet).

KissPál Szabolcs: Chasm Records, installáció, Edith-Russ-Haus, 2016, a művész jóvoltából

A brüsszeli régióhoz tartozó Woluwe-Saint-Pierre-ben található Bibliotheca Wittockiana ad otthont szeptember 25-ig a Modus Operandi című kiállításnak, amin Ben Durant brüsszeli galerista és műgyűjtő mutatja be azokat a könyvborítókat, amiket kortárs művészek az ő felkérésére készítettek a tulajdonában lévő könyvkülönlegességekhez. A terveket jó nevű iparművész könyvkötők realizálták. A kiállító művészek között három magyar is szerepel: Vera Molnár, Nemes Judit és a Brüsszelben élő Pal Horvath (Horváth Pál).

Nemes Judit borítója Marinetti: La ville charnelle című könyvéhez. A művész jóvoltából

A bajorországi Rehau kiállítóhelyén, a Kunsthaus Rehauban szeptember végéig a bécsi Galerie Lindner vendégszerepel a művészköréhez tartozó alkotók munkáiból válogatott kiállítással. A geometrikus irányzatokhoz tartozó műveket felvonultató tárlaton – többségében osztrák művészek társaságában – Maurer Dóra munkái is szerepelnek.

Maurer Dóra: IXEK 14., 2014, vázlat, fa, akril, kréta, 47×47 cm, a művész jóvoltából

Augusztus 18-án nyílt meg és szeptember 30-ig látható a londoni Griffin Gallery-ben a 2015. évi Griffin Art Price nyertese, Schwéger Zsófia BLOC című szóló show-ja. A díj része volt egy féléves rezidencia-programon való részvétel; a kiállítás a most befejeződött program során készült műveket, a Sándorfalva-sorozat újabb minimalista stílusú enteriőrjeit mutatja be. 

Részlet Schwéger Zsófia BLOC című kiállításáról. A Griffin Gallery jóvoltából

A Fotogalerie Wien háromrészes Fény című kiállítássorozatának második tárlatán augusztus 30. – október 1. között hét kortárs osztrák és külföldi fotóművész társaságában 12 munkájával Czigány Ákos is szerepel. A Várfok Galériával együttműködésben létrejött, fényterekkel foglalkozó tárlaton Czigány a Skies – hommage à Hiroshi Sugimoto sorozatának darabjait mutatja be. A magas épületek belső udvaraiból fotózott „ég-képek” egyfajta vertikális dialógust teremtenek a föld és az égbolt, az architektúra és a kozmosz között.

Részlet a kiállításról  Czigány Ákos fotóival @ Michael Michlmayr für Fotogalerie Wien

Az érsekújvári galéria állandó gyűjteménye egyébként gazdag 20. századi magyar anyaggal büszkélkedhet, Kassák Lajos munkásságának külön termet is szentelnek. Az érsekújvári Ernest Zmeták Művészeti Galériában szeptember 8. – október 15. között tekinthető meg Bukta Imre Én és a falu című kiállítása. A tárlatot a galéria a Pozsonyi Magyar Intézettel és a budapesti Godot Galériával közösen szervezi, a kurátor Helena Markusková, aki már több kortárs magyar képzőművésznek rendezett itt kiállítást. A tárlaton a művésznek összesen 28, a címben jelzett témához kapcsolódó, különböző műfajú munkája szerepel, a Repce-lak című 1974-es fotótól egészen az először a Godot Galéria Kibillent táj című kiállításán bemutatott tavalyi munkákig.

Bukta Imre: Falusi zsidó temető, 2011, tus, pasztell, szén, tempera, grafit, papír, 100 x 130 cm. A Godot Galéria jóvoltából

A geometrikus művészetre koncentráló zürichi Galerie La Ligne a műfaj két „nagyasszonya”, Vera Molnár és Aurélie Nemours munkásságának szenteli szeptember 3. – október 15. között látogatható tárlatát. A La Ligne több magyar, illetve magyar származású geometrikus művész munkásságát kíséri folyamatos figyelemmel, Molnár is több alkalommal állított ki már náluk. A mostani tárlat egymással párbeszédbe állítva mutatja be a két művész különböző alkotói korszakaiból származó műveket.

Vera Molnár: Horizontales B, 1972-2013, akril, vászon, 80 x 80 cm. A Galerie La Ligne jóvoltából

A müncheni Galerie Bernd Dürr-ben szeptember 9-én nyílik és december 22-ig tart az a Művészet mint foglalkozás című kiállítás, mely olyan klasszikus modern és kortárs nőművészek munkáiból válogat, akik – akár már a múlt század elején – „főfoglalkozású” művészek voltak és többek között díszlet- és jelmeztervezéssel, könyvillusztrálással keresték kenyerüket. A klasszikus modern és a kortárs anyagban egyaránt szerepel egy-egy magyar művész, előbbiben a Glatz Oszkár-tanítvány Gaál Margit; az 1898-ban Ungváron született művész Paul Verlaine erotikus könyvét illusztrálta. A kortársak között a Münchenben élő Simonyi Emö öt nagyobb méretű festménye látható, többek között az általa is tanított orosz származású Elina Deberdejeva munkáinak társaságában.

Simonyi Emö: Bebuquins Bar, 1982, a művész jóvoltából

November 11-ig a neves varsói Raster Gallery ad otthont Puklus Péter legújabb, The Epic Love Story of a Warrior – A Trilogy and Epilogue címet viselő egyéni kiállításának. A tárlat egy közép-kelet-európai család szemüvegén keresztül idézi meg a XX. század történéseit és konfliktusait, valós eseményekből kiinduló asszociatív képekkel mesélve el egy fiktív történetet.

Puklus Péter: Nude dancing with cardboard sheets IV, 2014., forrás: rastergallery.com