A bejglihez hasonlóan rosca de reyes-t se csináltam még soha, de ezzel a mexikóiak jó része is így lehet.
Úgy láttam, a karácsonyi ünnepkör tradicionális mexikói édességének elkészítése komoly munkát és bevételi forrást jelent a cukrászdáknak; nagyjából január hatodikáig tart a főszezon, de később is viszik még. Én például január 13-án fotóztam ezeket a törzskávézómban, nem sokkal azután, hogy kivették a sütőből.
Ebben a mini-üzemben – ami egyébként egy olyan családi vállalkozás, ahol nem annyira a krémes, hanem inkább a mázzal borított, de töltelék nélküli kisebb tortákra, illetve többféle édes kekszre specializálódtak – a roscá-t minden sallangtól mentesen, szokványos változatban készítik; szóval nincs gyümölccsel vagy csokoládékrémmel töltve, mint néhány, ezzel kitűnni vágyó helyen.
De hát milyen is a hagyományos rosca de reyes, a ”háromkirályok koszorúja’? Formáját tekintve nincs nagy vátozatosság: kerek vagy ovális, vastagsága egy karcsú bejgliének felel meg. Azt mondják, az oválist olyan helyekre viszik, ahol a felvágásánál többen ülnek az asztal körül.
A hosszanti oldal nyújtásával extrém méretű rosca is létrehozható. Természetesen a valaha készült legnagyobbat Mexikóvárosban sütötték, négy egymást követő évben, idén konkrétan negyedszerre. Január másodikán terítették ki a 720 méter hosszú, 90 centi széles roscát a városháza előtti téren, és szétosztásakor a belőle vágott 3000 szelet mindegyike mellé járt egy-egy liter tej is. (A főváros mellett más városok önkormányzatai is átvették ezt az ingyenes projektet – nem hiába, itt is közelednek a választások…)
Az ívesre formált és kisült kelttészta külsejére színes kandírozott gyümölcsöket és zselédarabokat fektetnek. Az én kávézóm kis sütödéjében kimarad a zselédarabok közül a korábban gyakran használt acitrón, mert az a kaktuszféle, amiből ez hagyományosan készül, néhány éve védetté vált. Helyette itt van a sötétebb színű ate de membrillo, a hasonló módon szeletelhető birssajt. (Vagy mégis guajava-paszta ez, mint Kubában? Ezt nem tudtam eldönteni.)
Az idők során változott a tésztába rejtett kis figurák anyaga is: ma már porcelán helyett műanyagból vannak, és a cukrászdások a koszorúkba ma már többnyire nem egy, hanem több figurát is dugnak. Ezek tradicionális szerepe az volt, hogy az elrejtett kisjézust reprezentálják, utalva a bibliai Heródes újszülöttek legyilkolásásra vonatkozó parancsa elöli menekülésre. Nemrég azt mesélte valaki, hogy az ő vidékén gyerekkorában a fehér babán kívül egy gyűrű és egy haba (lapos babszem) is volt a roscában. Megint máshol gyűszűről olvastam, aminek a megtalálása 8 év pártában maradást/nőtlenséget jelezne…
A fehér figura megtalálása mindig szerencsét sejtet, de feladattal is járhat: a hagyomány szerint ha baráti közösség fogyasztja együtt az édességet, akkor az, aki a rosca-szeletében rálel a gyermekfigurára, a karácsonyi ünnepkör végét jelző február 2-i buli házigazdája lesz, amin tamal-lal vendégeli meg a többieket.
A tamal egy nagy múltra visszatekintő alapétel Közép-Amerikában, meg is érne egy külön misét, hogy stílusos legyek. Mexikói tamal-t még nem ettem, de a kubai nagy kedvencem. A szigeten biciklivel, kosárban, melegen tartva hordják körbe a kukoricahéjba csomagolt, speciálisan darált kukoricaliszből készülő tamal-t az árusok, amit a levelekből kibontva esznek kézből a helyiek, majd többnyire jól szétdobálják a (természetes) csomagolást. Egyébként kihülve, tányéron, karikákra vágva köretként is remek. Ahogy Mexikóban látom, a sós változat mellett van kifejezett édes tamal is, és ennek utcán kapható változata enyhén rózsaszínes. Nem tudom, mivel csinálják, de eddig nem kívántam még meg…(receptek pl. itt)
Február másodika, a tamal-evő nap még messze van, addig még sok hó leeshet Európában, és ha addig nem eszem mexikói tamal-t, legkésőbb aznap pótolni fogom.
Végül, bár nem vagyok különösebb híve a naív stílusban alkotó művészeknek (kivéve egy-két zsenit), álljon itt egy munka az autodidakta Carmen Lomas Garzától, címe: Tamal-készítés. Már csak azért is, mert a Chicago-i Museum of Mexican Art január 20-án nyíló, mexikói tradíciókat bemutató kiállítását is az ő egyik képével promótálják.