Igen alacsony az elrabolt műkincsek felkutatási aránya, derült ki egy nemrég megtartott londoni konferencián. A brit rendőrség becslése szerint, éves szinten globálisan mintegy 3,7 milliárd font (1.336 milliárd forint) értékű műtárgy kerül illetéktelen kezekbe, és a felkutatási arány nem több másfél százalékosnál.
Az eltűnt műkincsek nyomának felkutatását segítő Association for Research into Crimes Against Art szerint mindez leginkább annak köszönhető, hogy a terület igen alacsony prioritást élvez a rendőrségi nyomozások között. Noah Charney, a műkincsek ellen elkövetett bűnügyekre szakosodott művészettörténész szerint ehhez erőteljesen hozzájárul az a sajátos rendőrségi hozzáállás is, hogy sok esetben nem tesznek különbséget az elrabolt műkincsek és bármely eltulajdonított áru között. „Egy elrabolt Rembrandtot együtt kezelnek egy ellopott CD-vel” – érzékelteti Charney.
Jan Vermeer: A koncert – 23 éve keresik
Dick Ellis, a londoni rendőrség műtárgy és antikvitás felderítési csoportjának korábbi vezetője is elismeri, hogy területük igen alacsony prioritású: még két évtizede 14, ma mindösszesen 3 nyomozó specializálódott ezekre a bűncselekményekre a tízmilliós metropoliszban, Londonban. Amerikában is alig 14 FBI ügynök rendelkezik a területre vonatkozó szakképesítéssel (de ők sem kizárólag elrabolt műkincsek után kutatnak), és az európai átlag sem magasabb ennél. Rika kivétel Olaszország, ahol a 350 szakosodott csendőr felderítési aránya 30 százalék körül mozog. A bűnügyi szakértők szerint nem egyértelműek és hiányosak a nemzetközi adatbázisok – főleg pénzügyi okok miatt.
Ezt a hiányt igazolja a világ legnagyobb ilyen irányú magán adatbázisa, a londoni székhelyű Art Lost Register, amely mintegy 300.000 eltűnt műtárgyat tart nyilván, ellentétben az Interpol hasonló nyilvántartásában szereplő 40.000-el (2011-ben). Míg egyes szervezetek úgy gondolják, a hatékony felderítés érdekében érdemes anyagilag is motiválni a nyomravezetőket, mások a svéd Larmtjänst non-profit szervezet mintájára a biztosítótársaságokat kívánják érdekelté tenni az általuk biztosított művek felkutatásában, a nemzetközi jog lehetőségeinek felhasználásával.
Ugyanakkor nemrég hoztak ítéletet az utóbbi idők egyik legnagyobb és részben sikeresen felgöngyölített műkincsrablásos ügyében. Az idén történt rotterdami múzeumi rablás két elkövetőjét 6 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélték. Szintén a napokban került hét évre rács mögé a tavalyi athéni Olympia Múzeumbeli műtárgyrablás legtöbb elkövetője is.