Az osztrák kiadás után az Editions Hazan gondozásában Franciaországban is megjelent az osztrák fotósról, Erich Lessingről készült monográfia. 1956 októberében ő volt az első fotóriporter, aki Budapestre érkezett, és aki a forradalom eseményeit annak leveréséig végigkövette. Az ekkor készített fotóival elnyerte az American Art Director’s díját. A könyv számos, Budapesten, Győrben, Kalocsán, Sztálinvárosban készült felvételt közöl. A gazdag képanyaggal ellátott könyv, amelyet az angol fotós és műkritikus, Alistaire Crawford alapos tanulmánya tesz még érdekesebbé, az 1923-ban született Lessing fotóriporteri pályáját kíséri végig 1948-tól 1973-ig. Lessing 1947-től az amerikai Associated Press munkatársa volt, majd 1951-ben a Magnum ügynökség tagja lett. Lessing 1951-ben jelen volt a törökök kiűzésének Bulgáriából, a hidegháború idejének genfi és párizsi tárgyalásain, tanuja volt az algériai háborúnak, fotózott Moszkvában, Kelet-Berlinben, Belgádban, Drezdában, Bécsben, Nova-Hután, Taskentben, Szaud-Arábiában, Olaszországban, Törökországban. Fotóin keresztül, amelyek azon túlmenően, hogy páratlan értékű dokumentumokat tárnak elénk, az emberi magatartást kutatja, elsősorban azt, hogy hogyan viselkedik az ember az idővel történelemmé váló politikai viharok közepette, a mindennapok küzdelmei és örömei közt, és hogy hogyan képes beilleszkedni diktatórikus társadalmi rendszerekbe. A könyvben reprodukált fotók alapján megállapíthatjuk, hogy Lessing 1997-ben méltán nyerte el az ausztriai fotóművészeti Nagydíjat. (Cserba Júlia, Párizs)