Négyszáz év francia festészete, Miro, Picasso mellett a XX. század spanyol művészei, számítógép alapú svéd installációk és az Art Brut atyja, Jean Dubuffet munkái is szerepelnek a közeljövő tárlatai közt.
• Szinte egy időben – mindössze egy nap eltéréssel – nyílik meg a Szépművészeti Múzeumban és a Műcsarnokban az a két, kiállítás, amelynek központi témája a XX. század spanyol művészete lesz: Joan Miro csaknem félszáz alkotásából – festményeiből, szobraiból, kis szériában készült, sokszorosított grafikáiból – nyílik meg július elején három hónapon át látható tárlat. A madridi Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofia gyűjteményéből összeállított, Santiago de Chilét és Szófiát is megjárt utazó kiállítást a spanyol külügyminisztérium hozza Magyarországra, így a szállítási és a műtárgy-biztosítási költségeket is a hispán fél állja. Az úton-útfélen kínált reprodukciókról idehaza is jól ismert, XX. századi modernizmus kiemelkedő alakjaként számon tartott Miro munkái legutóbb négy éve, szintén a Szépművészeti Múzeumban voltak nagyobb tételben láthatók – akkor a Klee– Tanguy–Miro kiállítás kapcsán, egy japán műgyűjtő 20 darabos kollekcióját láthatta a közönség.
• Ugyancsak a spanyol állam felajánlásának, illetve a madridi Prado múzeum egykori főigazgatójának köszönhető, hogy július másodikától a Műcsarnokba látogatókat az 1950-es évek spanyol művészete fogadja. Többek közt Eduardo Chillida, Antomio Tapies Puigal és Antonio Saora művein keresztül. Az Espana 1950 – Az újjászületés évtizede című tárlattal párhuzamosan lesz látható Pablo Picassónak a Bancaja Bank gyűjteményéből származó, hetvendarabos grafikai kollekciója is.
• A tervek szerint október elején Salvador Dalí váltja Picassót: magángyűjteményi felajánlásból érkezik a Műcsarnokba – egy hónap erejéig – csaknem száz alkotás. A Dalí-kiállítással párhuzamosan egyébként látható lesz még Lugossy Mária erre az alkalomra, gránittömbökből készített, Jégkorszak című, három intervallumot – az ember előttit, az ember „alattit” és az ember utánit – bemutató kiállítása, valamint Záborszky Gábor újszerű tájképeket bemutató tárlata. Októberben lesz a szappanoperákra szatirikusan reflektáló, magyar képzőművészeti kiállítás is.
• A francia és a magyar kulturális miniszterek megállapodásának eredményeként érkezik a Műcsarnokba december elején az a vándorkiállítás, amely négyszáz év francia festészetét százhúsz alkotáson keresztül mutatja majd be. Delacroix, Fragonard, Claude Loraine, Poussin, Watteau szerepel többek között a Monet és barátairól már ismert impresszionista festők mellett. A képek szállításának költsége a francia felet terheli, a biztosítás állami garanciavállalása értelemszerűen a magyarokra hárul – tájékoztatott Barkóczi István.
• Ludwig Múzeum
A múlt század elején született, a második világháború végéig csupán borkereskedéssel foglalkozó, az Art Brut („csúnya művészet”) szülőatyjának tekintett Jean Dubuffet alkotásaiból először látható átfogó kiállítás hazánkban. A június 10-én nyíló tárlat a festészeti, grafikai alkotások mellett külön CD-romon mutatja be a Bauhaus-stílusú színházat rendező, zeneszerzőként is jegyzett Jean Dubuffet díszleteit. A róla elnevezett párizsi alapítvánnyal, valamint a Francia Intézettel közös kiállítás augusztus végéig lesz látható a királyi palotában, majd Győrbe költözik.
Az egy évtizeddel ezelőtt hazatelepült, korábban Svájcban élő Kovács Endre (www.fw.hu/millesimus) felvételei szemlélhetők meg szeptember elejétől a múzeum aulájában. A művész csaknem egy évtizeden át fényképezte az 1969 és 1974 között a Kassák Művelődési Házban színházat rendező, majd Párizsban, Rotterdamban, New Yorkban tevékenykedő Halász Pétert. A felvételek a Ludwig Múzeum aulájában október közepéig lesznek láthatók. A svéd évad, a Svédületesre keresztelt programsorozat keretén belül érkezik Párizs, Hannover, Linz, London, Stockholm és Sao Paulo után Budapestre a Smart Country (Elmés Ország) fantázianevet viselő, hat installációból álló, számítógép alapú, interaktív kiállítás. Három másodperc csúszással működő „késleltető” tükör, az agyhullámok stresszes vagy nyugalmi állapotának függvényében italt keverő „agybár” és egyéb, a skandináv országokban felettébb népszerű, komputertechnikára alapozott, a használó reakciójától függő találmányok helyszíne lesz október közepétől november végéig a Ludwig Múzeum.
Lakner László retrospektív, német és magyar köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött, az életművet bemutató kiállítása november első napjaiban nyílik meg a budavári intézményben. Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum kiállítási és gyűjteményi osztályának vezetője szerint ez utóbbi tárlathoz van szükség a legtöbb hazai támogatásra. A külföldi, az eredeti kiállítási forgatókönyvbe nem kalkulált, soron kívül érkező tárlatokat a francia és a svéd intézetek szponzorálják, a Lakner-életműkiállítás, a kétnyelvű monográfiai kiadvánnyal együtt eléri a 12 millió forintot.
• A budavári palota másik szárnyában, a Magyar Nemzeti Galériában június közepétől látható az az európai grafikát a századfordulótól a harmincas évekig bemutató tárlat, amelyhez a stuttgarti Staatsgalerie és a Szépművészeti Múzeum is kölcsönöz anyagot.
A szeptember közepéig látható kiállítást egy hónappal később az egy doktori disszertáció apropójából három éve készülő A modell – A női akt a XIX. századi művészetben címet viselő tárlat váltja. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a „stuttgarti” kiállításra szóló, több tízmillió forintos állami garancián túl – a szponzori pénzek becserkészése mellett – saját költségvetéséből is hozzá kell tennie. Az október közepén nyíló „modelltárlat” hozzávetőleg 50 millió forintos költségét a galéria saját büdzséjéből állja.
