Szeptember 14-én nyílik és 23-án zár a kétévente rendezett párizsi régiségvásár (Biennale des Antiquaires), ahol most először magyar kiállító standja is látható lesz: a Kálmán Makláry Fine Arts a rendező Francia Régiségkereskedők Szövetségének tagjaként kapott meghívást a Grand Palais-ba.
A vásár szervezői Karl Lagerfeld divattervezőt kérték fel a kiállítás látványának megtervezésére, aki a Belle Epoque hangulatát igyekezett bevinni a Grand Palais monumentális terébe, elkerülve ezzel a megszokott és a hasonló művészeti vásárokra jellemző, standok sora által nyújtott piac- vagy bevásárlóközpont-érzést. A korábbinál nagyobb alapterületet vehetnek birtokba a kiállítók, mert a felújítás után átadták az 1940 óta elzárt „Le Salon d’Honneur” terét, így idén 150 műkereskedő anyaga lesz látható a boltíves kapukkal tagolt, árkád-érzést nyújtó standokon.
Makláry Kálmán galériája profiljának megfelelően a magyar származású, de Franciaországban működő Hantaï Simon, Reigl Judit és Fiedler Ferenc műveit kínálja. Hantaï egyike a legértékesebb klasszikus kortárs francia művészeknek, Reigl Judit pedig a legaktívabbaknak, hiszen Párizsban és New Yorkban a közlemúltban is több kiállításon szerepeltek művei. Fiedler Ferenc egyik alkotását idén májusban Jackon Pollock centenáriumi kiállítására hívták meg New Yorkba.
Makláry Kálmán külföldi vásárokon való részvételét maga finanszírozza, akárcsak vaskos, hiánypótló monográfiáit: a napokban jelent meg Hantaï korai párizsi éveit összefoglaló kötete. A művész pályája a második világháborút követően indult, Budapesten az Európai Iskola „fiataljait” bemutató kiállításon mutatkozott be, majd – Reigl Judithoz, Biro Antalhoz hasonlóan – egy római ösztöndíj után Nyugat-Európát választotta a Budapesten meghirdetett (előírt) szocreál helyett. A monográfia (az életmű-sorozat első darabja) néhányat megmutat a budapesti munkák közül, ám a méltatott anyag nagy része az 1949-es párizsi megérkezés és a szürrealizmussal való 1959-es szakítás közötti időszakot eleveníti fel: fantasztikus lények, organikus formák jelennek meg a Pesten murális művészetet tanult festő monumentális alkotásain. Hantaï – Reigl Judithoz hasonlóan – legalább annyira gátnak érezte André Breton barátságát és közreműködését, mint amennyit segített az első párizsi kiállításai megrendezésével, így az ötvenes évek végén szakított Bretonnal és körével, a szürrealizmust pedig átvette a teljesen absztrakt gesztusfestészet.A háromnyelvű kötet közel több mint 200 reprodukciót tartalmaz, tanulmányát Berecz Ágnes írta, a galériánál megvásárolható. ArtP