Nem tudom más névvel illetni Molnár Gyulának ezt a kiállítását, melynek során a Fészek Klub Galéria mindkét hosszanti falát tetőtől talpig, faltól falig beborította utolsó tíz évben készített vibrálóan színes, változatos, ötletes, ugyanakkor igényesen míves plakátjaival.
Kalandozás a szemnek, a nagy egész látvány öröme, ugyanakkor a részletek felfedezése a része mindenkinek, aki bekerül a művészettörténet bármely korszakában született freskók nagy tereibe, és ez nincs másképp esetünkben a Fészek impozáns termében sem. Egymással összeérő, de egymás erejét, szépségét nem kioltó plakátokkal örvendeztet meg bennünket Molnár Gyula, különböző szín- és formavilágú, akár stílusú munkákkal, amelyeknek hatását a szövegek gúnyos, vagy épp komoly tartalma még tovább is fokozza.
Mesterünk a finom, vagy épp erőteljes rajz, a fotó, vagy akár a puszta betűkompozíció eszközét egyaránt fölényesen uralja, mindig követi intuícióját a cél érdekében, amelyet plakátjával kifejezni, megragadni akar. Ne feledjük, a plakátkészítés művészetként indult Toulouse Lautrec műterméből, és hosszú ideig az is volt, mígnem napjainkra a reklámipar-gépezet igénytelen szolgálóvá silányította, ám számos remek grafikus szerte a világon úgy tekint a plakáttervezésre, úgy nyúl ecsethez, tollhoz, számítógéphez, hogy igényes és fontos képzőművészeti tevékenységnek fogja fel még ma is, köztük az ugyanígy gondolkodó és dolgozó Molnár Gyulával.
Számosat ki lehetne emelni, elemezni a vicces, komoly, szexes felütésű, a nagy plakátos kollégák előtt tisztelgő, a nőíróknak készült, az elesettek, gyengék mellett kiálló munkák közül, de nem teszem, ezt rábízom kire-kire, a nyájas kiállításnézőre, de egyetlen egy plakáttal mégis kivételt teszek. Ez Molnár Gyulának egy idei önarcképfotója, amelyre, mint egy gyerek krétával széles mosolyt rajzolt, továbbá mosolygószemű szemüveget applikált rá, és a „We are hungarian! Nézzük más szemével is a világot” szöveggel látta el. Vidám, jókedvű, optimista mű Mona Lisának ez a kései, férfiasított plakátutóda, jó lenne minél több ilyennel találkozni szűkebb és tágabb környezetünkben a sok szomorú, elkeseredett, sértett, fájdalmas látvány, beszéd, jelenség tengerében. A számtalan gond, baj ellenére mosolyra invitál tehát minket e plakátjával Molnár Gyula, üdvös lenne követnünk tanácsát.