Forrai Ferenc grafikáin idézetek, személyes gondolatok és gondolatfoszlányok, szavak, valamint betű- és írásjelsorok tűnnek fel. Így válik az írott – azaz gépelt – szöveg konkrét jelentéstől megfosztott esztétikai elemmé; és épp ez ébreszt rá: legyen az kézzel írott vagy nyomtatott, az összefüggő szöveg is teljes értékű kép.

A legfontosabb kellék a mechanikus írógép volt, mely egyértelmű múltidéző funkcióján túl, manuális jellegének köszönhetően képes hangulatokkal, gesztusokkal, sőt eltérő személyiséggel felruházni a leírt szavakat. A munkák dimenzióját tovább tágítja a hordozóval, azaz a papírral való játék, a hajtogatás, mely néhol szimmetrikus geometriai rendszerként öleli körbe a tipográfiát, másutt szabálytalan gyűrődésként oldja a betűsorok monoton zakatolását.

Az Artus Galériához vezető zarándokút azonban nem csupán a tipográfia rabjainak éri meg. Forrai munkái gyakran hordozzák magukon a konceptuális művészet jegyeit is, s olyan alkotókat és gondolkodókat idéznek fel, mint Babits Mihály, Boris Vian, Malevics vagy Lao-ce.

A kiállítás október 6-ig látható az Artus Stúdióban (Budapest XI, Sztregova u. 7., a Fonó mögötti gyárépületben).

Lao Ce: Az út

Aki A-t mondjuk, mondjon B-t is

Malevics nyomában

Douglas Adams: Dirk Gently holisztikus nyomozóirodaja