Egy méltatlanul kevéssé ismert művészt fedezhetnek fel maguknak az érdeklődők, amennyiben ellátogatnak a 2004. augusztus 29-éig megtekinthető ingyenes tárlatra. A Múzeum ezúttal az összes tulajdonában lévő Vallotton-képet és rajzot kiállította, így jól nyomon követhetőek a művész fejlődésének fontos állomásai.
Félix Vallotton Svájc szülötte (Lausanne, 1865-Párizs, 1925), de 17 éves korában már Párizsba költözött. 1892 és 1903 között a Nabis csoporthoz kötődött, és közösen állított ki annak tagjaival. Ezen évek alatt művészeti kritikusként a Gazette de Lausanne-ban is publikált. A Nabis-korszak egyik jellegzetes képe a dámajátékot játszó, meztelen nőket ábrázoló Femmes nues jouant aux dames (1897), ahol az előtérbe helyezett személyekkel együtt, a szobai környezet, a szekrény, a szék is hangsúlyozottan jelenik meg. Ugyancsak ilyen formát ölt a figura-környezet viszonya a Colloque sentimental-nál (Érzelmes társalgás, 1898) is, és ez nem véletlen, hiszen az enteriőr Vallotton számára hosszú időn át alaptéma volt. A szobabelsők meghozták számára az elismerést, de 1900 után mégis felhagyott festésükkel, hogy inkább az emberi test ábrázolására (főként női aktok), és virágcsendéletek (Bouquet, 1919), tájképek (Sous-bois, Erdőrészlet, 1915) készítésére összpontosítson. A kiállítás központi helyét foglalja el az a talán legismertebb alkotása, az 1907-es keltezésű Bain turc (Török fürdő), melyet később Vallotton karrierjének fordulópontjaként jelöltek meg. A következő éveket jellemző festmények közül érdemes kiemelni a Sommeil-t (Alom, 1908), ami miatt Vallottont sokan a szürrealizmus előfutárának tekintik, és portréfestészetének egyik legsikerültebb darabját, a Le Gilet rouge-t (Vörös mellény, 1913). A művész a húszas évek első felében – Franciaország különböző vidékeit bejárva – számos tájképet készített. Ebből az időszakból származik többek között a Paysage á Cagnes (Cagnes-i táj, 1923) is. Mint ahogy kései munkái közül több, az Andromède enchainée (Megláncolt Andromeda, 1925), Vallotton egyik legutolsó alkotása is mitológiai témát dolgoz fel.
A festmények mellett rajzok és metszetek teszik teljessé a Félix Vallotton életművét áttekintő kiállítást.